Bozsik Péter öt oldalon értékelte a selejtezőket

Bozsik Péter kapitány a szövetség elnökének, Kisteleki Istvánnak az irodájában járt, azért, mert a sportvezető a csúfos Európa-bajnoki selejtezőt követően azt kérte tőle, készítsen írásbeli beszámolót az elvégzett, illetve elvégzendő feladatokról. A kapitány ezzel kapcsolatban részletekbe nem kívánt bocsátkozni, mint mondta, inkább megvárja a csütörtöki elnökségi ülést, amikor kiértékelik az általa leadott anyagot.

Lapunk információ szerint egy értékelés már elkészült, az mindössze másfél oldal terjedelmű volt, és semmi mást nem tartalmaz(ott), mint a válogatott mellett dolgozó stáb tagjainak névsorát, az eddig lejátszott meccsek felsorolását az eredményekkel és a találkozók néhány mondatos tanulságával. A kapitányi beszámolót elolvashatták az edzőbizottság tagjai, azonban a testület vezetője, Temesvári Miklós az október 26-i meghallgatásig nem hajlandó beszélni róla.

Természetesen megkérdeztük Bozsik Pétert: igaz-e, hogy a szakmai elemzése mindösszesen másfél oldalasra sikerült?

„A mögöttünk hagyott időszakról, azaz az első összetartásról, az Új-Zéland és az Anglia elleni mérkőzésről már készítettem egy beszámolót, valamint a siófoki összejövetelünkről elmondtam a véleményemet az illetékeseknek – mondta Bozsik Péter. – Most, amikor lezárultak az őszi selejtező mérkőzések, ismét szükség van értékelésre, így elkészítettem a szöveges beszámolómat, a terjedelme nem másfél, hanem öt oldal. A csütörtöki elnökségi ülésen értékelik az általam leírtakat, és az is előfordulhat, hogy szóbeli kiegészítést is kérnek. Nem gondolom, hogy az elnökségi tagok élve szeretnének felboncolni, nyilván véleményezik majd az anyagot, mindenki a saját habitusa szerint.”

Vajon miről kell beszámolni egy efféle írásbeli jelentésben, és elegendő-e az ötoldalnyi anyag, amelyet Bozsik Péter leírt az eddig kudarcot hozó Eb-selejtezőbeli szerepléssel kapcsolatban?

Erről kérdeztük azokat a szakembereket, akik korábban már éppúgy dirigálták a nemzeti együttest, mint manapság Bozsik Péter, és akiknek éppúgy kellett beszámolót készíteniük, mint a mostani kapitánynak.

Bicskei Bertalant keményen kikérdezték

Bicskei Bertalan kétszer is vezette szövetségi kapitányként a válogatottat, de korábban, az ifjúsági válogatott szövetségi edzőjeként is többször kellett beszámolót készítenie az MLSZ-elnökségének.

„A kapitány adhat beszámolót az MLSZ elnökségének, de adhat az edzőbizottságnak is, mint tettem annak idején jómagam a Garami József vezette testületnek – emlékezett vissza Bicskei Bertalan. – Természetesen szükséges éves tervet készíteni, aztán megtervezni a felkészülést, hogy milyen típúsú ellenféllel, mikor akarunk játszani, mely játékosokra számítok, mikor nézem meg a külföldön szereplőket. Én például rendszerint autóba ültem, aztán Ausztriában, Svájcban, Németországban, Belgiumban és Hollandiában személyesen néztem meg a kiválasztottjaimat. Kovács Attila elnöksége idején éreztem az elnökségi tagok támogatását, azonban Bozóky Imre irányítása alatt már nem. Akkor is beszámoltattak, ha szükséges volt, és akkor is, ha nem. Lehet, pedagógiai céllal tették, hiszen másfél éven át veretlenek voltunk, és talán azt gondolták, így többet tudok kihozni a csapatból. Amúgy az a véleményem, egy ilyen beszámolónak alaposnak kell lennie, hiszen a magyar válogatott labdarúgásunk legfontosabb csapata, az emberből szinte ömlik a szó.”

Csank János szerint nem számít a terjedelem

Csank János a Diósgyőr szakmai munkáját irányítja, korábban azonban ő volt az a szövetségi kapitány, akinek a vezetésével 1997-ben egészen a pótselejtezőig jutott a nemzeti együttes, igaz, ott csúfosat bukott a hajdani Jugoszlávia ellen (összesítésben 1–12).

„Azt gondolom, egy ciklus végén ildomos megkérdezni a kapitányt arról, mi a véleménye a maga mögött hagyott időszakról – mondta Csank János. – Ha az MLSZ elnöke úgy gondolja, kíváncsi Bozsik Péter értékelésére, természetesen kérhet beszámolót tőle. Arról felesleges beszélni, hogy milyen terjedelműnek kell egy ilyen anyagnak lennie, ugyanis a kapitányok is különbözőek, van, aki részletesebben, és akad, aki csak nagy vonalakban ír az elképzeléseiről. Egyáltalán nem mindegy például, mennyi mérkőzést, mekkora időszakot kell értékelni. Van, aki általánosságokat ír, és van, aki mondjuk a védekező- és támadótaktikát is részletezi.”

Gellei Imre mindig bízhatott játékosaiban

Gellei Imre azt követően lett a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, hogy korábban két esztendőn keresztül már irányította az U21-es csapatot.

„Akkoriban az Európa-bajnoki selejtezők előtt én is készítettem beszámolót a céljainkról és a feladatainkról – idézte a múltat a Ferencváros trénere, Gellei Imre. – Fontosnak tartottam, hogy a közönséget magunk mögé állítsuk, a keretünket pedig olyan játékosok alkossák, akik a hazai mezőnyben meghatározóak, a külföldről meghívottak pedig ne a padon üljenek. Csakis olyan futballistákat hívtam meg, akikben minden szempontból megbíztam. A beszámolók gyakoriságáról az elnökség dönt, de az biztos, hogy a tavaszi és őszi ciklust mindig le kell zárni.”

A szakemberek által elmondottakból az szűrhető le, szükséges, hogy a mindenkori kapitányt ellenőrizzék, hogy pontos menetrend szerint készüljön a nemzeti csapat, és így ne fordulhasson elő az, ami Máltán: a meccs előtti este érkezett a csapat a szigetre, ezért nem edzett az Eb-selejtezőt megelőző napon.

Azaz: komolyan kell venni a válogatottat.