Hét esztendő elteltével újra trónra ült a Honvéd

Eleinte úgy tűnt, elmarad a gólözön, hiszen az első találatra öt percet kellett várni, ekkor Varga Dénes volt eredményes. Óriási küzdelem, félelmetes vízi birkózás zajlott a medencében, a Domino az első negyed elején nem találta a ritmust. Ezt könnyedén kihasználhatta volna a Vasas, ám az angyalföldiek hasonló gondokkal küszködtek, az ő szekerük is döcögősen indult. Pontatlan paszszok, kihagyott helyzetek, nehézkes támadásépítés jellemezte a kezdés utáni perceket. Szívós Márton fél méterre a kaputól, senkitől sem zavartatva elhibázott egy ejtést, ám ez volt az utolsó, Honvéd-játékos nevéhez fűződő bizonytalankodás. Benedek Tibor például hihetetlen dinamizmussal levakarta magát Kincses Attiláról, és a bal alsó sarokba bombázott – majd fel is harsant a szünetet jelző duda.

A második felvonás elején a védelmi zavar miatt egyedül maradó Székely Bulcsú villant, és túljárt Nagy Viktor eszén. A bajnokcsapat ekkor átvette a vezetést, de az angyalföldi klub játékosainak számos lehetőségük akadt az egyenlítésre. Két emberelőnyt kapott egymás után a Vasas, ám a kapura lövést senki sem vállalta. Ezekben a pillanatokban dőlt el a Magyar Kupa sorsa, hiszen az angyalföldiek nemcsak számszerű, hanem lélektani hátrányba is kerültek, bátortalanná váltak.

Később szerepet kapott a szerencse is, Kiss Gergely lövése a kapufáról vágódott Nagy hátára, aztán a hálóba, majd Varga Dániel lökete a lécről kifelé pattant. A harmadik negyedet megnyerte a címvédő Vasas, de a meccs végkimenetele miatt már nem nagyon aggódtak a Domino pólósai. Óriási formajavulásra lett volna szüksége a piros-kék gárdának ahhoz, hogy meg tudja szorítani riválisát. A bajnok pszichikai fölénye akkor vált teljessé, amikor a lövéshez készülődő, a labdát a feje felett lóbáló Mátyás Zoltán kezéből a háta mögé lopakodó Benedek Tibor nemes egyszerűséggel kiemelte a labdát.

Szép megmozdulásokban, bravúros jelenetekben nem volt hiány a folytatásban sem, csak izgulni nem volt már miért. Ha van csapat, amely magabiztos vezetése tudatában nem ereszt le, nem enged ki, nem könnyelműsködik, nem szórakozik, akkor az a Domino. A Benedek Tibor mellett szintén remek napot kifogó Kiss Gergely vezérletével az utolsó másodpercig fegyelmezetten tette a dolgát a gárda, így teljesen megérdemelten nyerte meg 1999 után ismét a Magyar Kupát. Érdekesség: Molnár Tamás vitrinjében két olimpiai aranyérem díszeleg, de Magyar Kupát most nyert először pályafutása során.

MESTERMÉRLEG


Színvonalas, sportszerű mérkőzés volt, remek erőfelmérő a bajnokság és a nemzetközi kupák rajtja előtt. A mi csapatunk még sohasem tudott teljes, közös felkészülést végezni az őszi Magyar Kupa-döntőkre, mert a válogatottjaink pihenőt kaptak a nyár végén, ősz elején. (Kovács István a Domino edzője)

Sajnálom, hogy nem sikerült a triplázás. Az Eger elleni elődöntő még benne volt a fejekben és az izmokban, lassan mozogtak a játékosaim, nem tudtak lendületesen, koncentráltan játszani. A Domino ellen ez kevés. (Földi László a Vasas edzője) ---- enedek Tibor megint nyerőember volt. Ki tudja, immár hányadik alkalommal vezette győzelemre csapatát remek megmozdulásaival, cseleivel, gólpasszaival és persze góljaival, valamint példamutató, alázatos hozzáállásával. „Nagyon örülök a győzelemnek és annak, hogy öt gólt lőttem – mondta az eredményhirdetés után a klasszis, akit ötödik gólja után Kiss Gergely kétszer is kobakon puszilt.

– Nem a rutin, hanem a szívünk visz előre évről évre, meccsről meccsre minket. Addig érdekel az adott mérkőzés, ameddig le nem fújják, aztán már nem is nagyon tudunk ünnepelni, de ha nem nyernénk, biztosan nagyon el lennénk keseredve. Belénk ivódott a győzni akarás, az eredményeink köteleznek, ezt nem lehet tanulni. Az a lényeg, hogy az adott pillanatban oda kell állni, és meg kell mutatni, hogy mi vagyunk a jobbak. A legjobbak.” ---- enedek Tibor megint nyerőember volt. Ki tudja, immár hányadik alkalommal vezette győzelemre csapatát remek megmozdulásaival, cseleivel, gólpasszaival és persze góljaival, valamint példamutató, alázatos hozzáállásával. „Nagyon örülök a győzelemnek és annak, hogy öt gólt lőttem – mondta az eredményhirdetés után a klasszis, akit ötödik gólja után Kiss Gergely kétszer is kobakon puszilt.

– Nem a rutin, hanem a szívünk visz előre évről évre, meccsről meccsre minket. Addig érdekel az adott mérkőzés, ameddig le nem fújják, aztán már nem is nagyon tudunk ünnepelni, de ha nem nyernénk, biztosan nagyon el lennénk keseredve. Belénk ivódott a győzni akarás, az eredményeink köteleznek, ezt nem lehet tanulni. Az a lényeg, hogy az adott pillanatban oda kell állni, és meg kell mutatni, hogy mi vagyunk a jobbak. A legjobbak.”