Temettek és ünnepeltek

Péntek délután, útban Székesfehérvár felé, az egyik kereskedelmi rádiót hallgattuk, s a riporter vagy tucatnyi sportág aktuális híreiről számolt be, arról azonban egy szót sem ejtett, hogy a bajnokság 9. fordulójának nyitó meccsét Fehérvárott játsszák. Csodálkozhatnánk ezen, ha nem tudnánk, a hazai futball története talán legnagyobb válságát éli. A stadionban újból szembesülhettünk ezzel a ténnyel, hiszen a tatabányai szimpatizánsok olyan pólóban feszítettek a tribünön, melyen a következő állt: Magyar foci, élt 1901–2006.

A tatabányai összeállítás amúgy meglepetést tartogatott, ugyanis hiányzott a kezdő tizenegyből az a Vukasin Polekszics, aki az őszi idény kezdete óta biztos pontnak számított a vendégegyüttesben. A vendégek pályaedzője, P. Nagy László elmondta: a Tatabánya két azonos képességű kapussal rendelkezik, és a szakmai stáb kíváncsi arra, Marian Postrk miként teljesít tétmérkőzésen. Nos, az első 45 percet látva el kell mondani, a kapus élt a bizalommal.

A meccs elején Mario Bozsics lövése volt az első esemény, amely izgalomra adott okot, és később is elsősorban hazai akciók futottak a pályán. Azt nem lehet azért állítani, hogy a Tatabánya csakis a védekezéssel törődött volna, és a jobb oldalon futballozó Martial Joseph Ngalle, valamint a bal szélen játszó Hajdú Norbert jóvoltából több veszélyes ellentámadást is vezetett. Sisa Tibor együttese a múlt fordulóban meglepő vereséget szenvedett hazai pályán a Honvédtól, de akkor hiányzott a tatabányaiak közül Dorge Rostand Kouemaha, aki eddig hat gólig jutott. A kameruni csatár letöltötte eltiltását, s néhány villanással Székesfehérvárott is igazolta, valóban veszélyes a kapu előtt. A játékrész egyetlen gólja bő negyedórai futballt követően esett, és kétség sem férhet ahhoz, hogy Fábián Mihály jól döntött, amikor kezezésért büntetőt ítélt a hazaiak javára. Ha azt mondtuk az első húsz percről, hogy nézhető volt, akkor azt is el kell mondani, hogy a többi már kevésbé…

A második játékrész ott folytatódott, ahol az első abbamaradt, azaz iramról nem igazán lehetett beszélni. Valahogy az volt az ember érzése, hogy a hazaiak megelégszenek azzal, hogy náluk van az előny, míg a vendégtizenegyben nem volt annyi erő, amennyi az egyenlítéshez elegendő lett volna. Jó tízpercnyi futballt követően a házigazda újabb gólt szerezhetett volna, azonban Dvéri Zsolt hiába „löbbölt” Sitku Illés elé, a Fehérvár gólfelelőse ziccerben nem tudta átvenni a labdát… Aztán a második félidő felénél a cserejátékos, Alekszander Alumona – aki „emberemlékezet” óta nem szerzett gólt tétmeccsen – megduplázta az előnyt, s ekkor már sejteni lehetett, a Tatabánya egymás után második bajnoki vereségét szenvedi el. Negyedórával a találkozó vége előtt Kouemaha szépíthetett volna, ám a folytatásban már nem volt igazán lehetősége a vendégcsapatnak. A Fehérvár megérdemelten nyert, de javulnia kell, amennyiben a dobogón, vagy annak közelében szeretné befejezni a bajnokságot. Márpedig Fehérvárott ez a cél.

---- 1. perc: Csizmadia futott el a jobb oldalon, a tizenhatoson belül járt, amikor jobb lábbal keresztbe ellőtte a labdát, amely a berobbanó játékosok előtt elsuhant, s így ha kevéssel is, de elkerülte a kaput.
9. perc: Bozsics 25 méterről jobb lábbal célozta meg a jobb alsó sarkot, Postrk bravúrral ütötte szögletre a labdát. Dvéri szögletét Horváth Ferenc felugorva, hat méterről, ballal lőtte a kapu fölé.
14. perc: Kouemaha 15 méterről célozta meg a bal felső sarkot, Sebők jó érzékkel szögletre ütötte a labdát.
18. perc: Szabadrúgáshoz jutott a Fehérvár a tatabányai kaputól 22 méterre. Dvéri jobb lábbal lőtt, és a tizenhatoson belül felálló sorfalban Necas kezéről vágódott le a labda. A közelben álló Fábián 11-est ítélt, és Necasnak sárga lapot is felmutatott. Sitku végezte el a büntetőt, és jobb lábbal, magabiztosan lőtte a labdát a kapu jobb oldalába.
1–0
21. perc: Necas 15 méterről bal lábbal lőtt kapura, Sebők jó érzékkel ütötte a mezőnybe a labdát.
39. perc: Szabadrúgáshoz jutott a vendégcsapat a balösszekötő helyéről, Megyesi bal lábbal centiméterekkel csavart a jobb felső sarok mellé.
52. perc: Dvéri 22 méterről bal lábbal célozta meg a kaput, veszélyes, lapos lövését Postrk vetődve hárította.
70. perc: Lattenstein átadását Sitku vette át Kerényi szorításában, a büntetőterületen belül mindketten elestek, Alumona eszmélt a leggyorsabban, lecsapott a labdára, majd ballal, hét méterről a kapu közepébe gurított.
2–0
72. perc: Dvéri jobb oldali szöglete után Fehér Zsolt nyolc méterről fejelt a kapu mellé. ---- A hazai kapuban Sebők Zsolt kilencven percen át koncentráltan, magabiztosan teljesített. A védelemben nem akadt kiugró teljesítmény, azonban a csapatkapitány, Kuttor Attila és Vincze Zoltán is dicsérhető. A középpályások közül Schwarcz Zoltán sokat szerelt, míg a játékmester Dvéri Zsolt rendre jó átadásokkal szolgálta ki a társakat, ezért őt jelöltük a mérkőzés legjobbjának. A csatárok közül Horváth Ferenc visszafogottabban futballozott, Sitku Illés pedig meglőtte a szokásos gólját.

A vendégeknél Marian Postrk élni tudott a bizalommal, a gólokról nem tehetett. A védők közül Megyesi Lászlónak volt néhány jó keresztlabdája, azonban az ő teljesítménye sem emelkedett az átlag fölé. A középpályások közül Mile Krisztián sokat robotolt, Hajdú Norbert pedig főleg az első játékrészben volt aktív. A két támadó közül Kouemaha dolgozott többet.