„Nem érzem úgy, hogy szégyen a visszatérés”

Három mérkőzés – három pont. Ez volt Roberto Landi mérlege a soproni csapat élén – az olasz szakvezetőnek már nem lesz módja a javításra. Persze ezt ne kiabáljuk el, ugyanis a tulajdonos, Vízer László Máriusz döntéseit ismerve nem zárható ki, hogy egyszer, valamilyen beosztásban – talán éppen edzőként – még visszatérhet a most menesztett tréner az FC Sopron kispadjára. Egy év alatt immár a hetedik edzőtől vált meg a klub tulajdonosa, ez pedig világcsúcsként is emlegethető (azért nem Guinness-rekord, mivel Jesús Gil y Gil, az Atlético Madrid egykori elnöke 39 edzőt menesztett 16 év alatt, azonban éves átlagban a soproni tulajdonos már jobban áll).

A beugró pedig – meghatározatlan időre – harmadszor is a korábbi 49-szeres román válogatott védő, Selymes Tibor lett.

– Gratuláljunk az ismételt kinevezéséhez, vagy pedig inkább részvétet nyilvánítsunk?
– Azt gondolom, gratulálni szoktak ilyen esetben – felelte mosolyogva Selymes Tibor.

– Elárulná, mit mondott a labdarúgóknak, amikor régi-új vezetőedzőként belépett a soproni öltözőbe?
– Természetesen volt mondandóm, de amiről beszéltem, az belügy.

– Mindenesetre a játékosok már ismerik a stílusát: amikor a második fordulót követően Vízer László Máriusz klubmenedzsernek nevezte ki, akkor azt mondta, a klubnál zajló teljes körű szakmai munka irányítása előrelépést jelent az ön számára. Nem tartott sokáig ez a megbízatása...
– Téved, ugyanis az edzői kinevezés ellenére megmaradt a klubmenedzseri megbízatásom is. Tulajdonképpen két csapat tartozik hozzám, azaz a felnőttgárdán kívül a tartalékok szakmai munkáját is felügyelem.

– Igaz az a szóbeszéd, miszerint néhány futballista nem szívelte Roberto Landit, s ezért alibizett a meccseken?
– Ugyan már! Mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy szereti, vagy nem szereti a felettesét. Aktív játékosként én sem rajongtam mindegyik edzőmért, de sohasem bojkottáltam a munkát. A soproni futballisták sem tettek ilyet soha.

– Az olasz szakember azt nyilatkozta a leváltását követően, hogy számára nem voltak adottak a feltételek a sikerhez. Az ön számára – akit a tulajdonos röpke egy esztendő alatt már kétszer leváltott – adottak?
– Roberto Landi Olaszországból jött, az pedig köztudomású, hogy arrafelé más viszonyok veszik körül a futballt. Ami azonban a magyarországi lehetőségeket illeti: Sopronban jók a feltételek, a labdarúgók időben megkapják a pénzüket, van hol edzenünk, csak a munkára kell koncentrálnunk. És ez nem kevés...

– A klub öntörvényű többségi tulajdonosa, Vízer László Máriusz milyen követelményeket támasztott a csapattal szemben?
– A tulajdonos sok pénzt öl a gárdába, szeretné eredményesebbé tenni az FC Sopront. A keret annál többre hivatott, mint amit eddig produkált, ebben valamenynyien biztosak vagyunk.

– Akárhogyan csűrjük, csavarjuk: kínos helyzetben van. Legutóbb a Fehérvár elleni győzelmet követően kellett felállnia a kispadról. Mi lesz, ha esetleg két egymást követő vereségbe szalad bele a Sopron?
– Az edző élete már csak ilyen: ha nem jönnek az eredmények, akkor megköszönik a munkáját. Nem érzem úgy, hogy szégyen a visszatérés, hanem újabb kihívás. Biztos vagyok abban, hogy a futballisták – hozzám hasonlóan – a lehető legtöbbet akarják kihozni az előttünk álló mérkőzésekből.


Hét edző – kilenc váltás

• Csank János: az elmúlt bajnokság első hat fordulójában dolgozott
• Selymes Tibor: az elmúlt ősz utolsó kilenc fordulójában ült a padon
• Nagy Tamás: a téli felkészülés során két napot kapott…
• László Csaba: ugyancsak két napig dolgozott a felkészülés alatt
• Dario Bonetti: a tavaszi idény első tíz fordulójában edzősködött
• Vass László: a tavaszi idény befejező öt fordulójában irányított
• Selymes Tibor: az új bajnoki évad első két meccsén ült a padon
• Roberto Landi: a bajnoki évad harmadik–ötödik fordulója jutott neki
• Selymes Tibor: a most zajló bajnokság őszi idényének hatodik fordulójától dolgozhat ismét