Szécsi Zoltán sokat tehet azért, hogy aranyéremmel térjen haza a csapat Szerbiából
Meggyesi Bálint
Szécsi Zoltán sokat tehet azért, hogy aranyéremmel térjen haza a csapat Szerbiából
Mintha megállt volna az idő. A legutóbbi, Szlovéniában megrendezett Európa-bajnokságon részt vevő egy tucatnyi csapat költözött be Belgrádban is a szállodákba, sőt a csoportbeosztás szinte teljesen megegyezik a három esztendővel ezelőttivel. Az alapszakaszban csak Magyarország és Spanyolország érezheti úgy, hogy egy másik viadalra toppant be: ez a két gárda tulajdonképpen helyet cserélt, ellenben a többi öt-öt együttes újra közeli ismeretséget köt egymással az első öt napon.
A magyarok könnyed sasszéval mutatkozhatnak be, nem úgy, mint Kranjban, amikor a nyitányon az oroszok kerültek az útjukba. Pénteken a volt házigazda, a három éve utolsó, 12. helyen végző Szlovénia lesz az ellenfél. Délnyugati szomszédunk harmadik Európa-bajnokságára készül: első alkalommal 1999-ben Firenzében szállt vízbe, és a torna második napján, csaknem pontosan egy esztendeje (szeptember 3.) össze is akadt a magyar válogatottal. Akkor lazán, 11–3-ra nyert a sok helyzetet kihagyó Kemény-csapat. Abból a szlovén gárdából a kapus Igor Belofastov, valamint a nyitranováki tornán a magyar kapuba négy gólt elhelyező Matej Nastran, a center Primoz Troppan és a balszélső Ziga Balderman maradt meg hírmondónak. A két együttes egészen idén nyárig ezt az egy mérkőzést jegyezte egymás ellen, ám augusztusban kétszer is összecsaptak: 5-én Nyitranovákon 19–6-ra, 18-án az Unicum-kupán 23–3-ra győzött a magyar gárda. Ez utóbbi találkozó utolsó húsz és fél percében érintetlen maradt a hazai háló, miközben 14–0-s sorozatot produkáltak a Kemény-legények. Ha ekkora különbséggel nem is intézik el pénteken a szlovénokat, a jó beugró mindenképpen szükségeltetik, hogy igazán feldobottan láthasson neki a csapat a nehezebb feladatok megoldásának.
Molnár Tamás: „A tapasztalatok azt mutatják, hogy mindig nehéz az első nap a világversenyeken, vagyis illik komolyan venni a szlovénok elleni találkozót. Jó alaphangulatot kell teremtenünk a mérkőzéssel, hogy a horvátok ellen száz százalékot tudjunk nyújtani. Mindenképpen kedvező számunkra, hogy gyengébb ellenféllel kezdünk. A tornán a saját játékunkkal kell törődnünk, mert ha jól csináljuk, akkor irtózatosan nehéz minket megverni. Optimista vagyok, a felkészülés jól sikerült, és jól is fogunk pólózni. Nem szabad leírni az olaszokat és a görögöket csak azért, mert a nyáron nem brillíroztak. Mint ahogy nem szabad kiindulnunk a horvátok ellen elért nyolcgólos szombathelyi sikerünkből sem. Ki-ki meccset vívunk Ratko Rudic együttesével, a célunk nem lehet más, mint a csoportelsőség kivívása.”
Az újonc
Gór-Nagy Miklós: „Ráhangolódásnak jó lesz a szlovén meccs, a papírforma szerint sok góllal nyerünk, aztán jöhet a java. A szerbek a másik csoportba kerültek, szerencséjükre… Nekünk a mediterrán pólóból jutott több, hiszen összecsapunk a görögökkel és az olaszokkal, és belekóstolhatunk a horvátok jóvoltából a szláv vízilabdába is. A lényeg, hogy mindenkit meg kell vernünk, mert csoportelsőként egy plusz szabadnapot élvezhetünk, amelyet igyekszünk majd hasznosan eltölteni. Nagyon várom már a mérkőzéseket, jó lenne a szerbeket hazai pályán megverni, s egyúttal elkedvetleníteni őket. A korosztályomból több játékos is szerepel a válogatottjukban, és mert sokszor kaptunk ki tőlük az utánpótlás világ- és Európa-bajnokságokon, jó volna valamennyit törleszteni ezekért.”