„Legyen érték a Vasas-mez!”

Két éve még súlyos adósságai voltak a Vasasnak, pontosabban a csapatot működtető gazdasági társaságnak.
„A nehéz szituációban a Vasas Sport Club nyújtott segítséget, a csapat visszakerült az egyesülethez – mondta Gurics Attila szakosztály-igazgató. – A 2004–05-ös szezont nagyon visszafogott büdzsével dolgoztuk végig, szó szerint a fennmaradás, a pályán pedig a bennmaradás volt a cél. Mindkettő sikerült, hiszen első osztályú maradt a csapat, közben pedig törlesztettük adósságainkat, így tavaly nyáron Mocsai Lajos már rendezett viszonyok között láthatott munkához, s a működés költségeit azóta is a klub finanszírozza. Persze továbbra sem tudunk sztárjátékosokat igazolni, de amit ígérünk, megtartjuk. A költségvetésünk jóval szerényebb, mint az élcsapatoké, de remélem, a jövő nyáron így is európai kupaszereplőként beszélhetünk a Vasasról.”

A Vasassal 1982-ben Bajnokcsapatok Európa-kupáját nyerő Mocsai Lajos 2005 nyarán tért vissza a régi sikerek színhelyére, s irányításával a gárda az első év végén a bajnokságban a hetedik helyen végzett, a Magyar Kupában pedig a legjobb négy közé jutott. Az előttünk álló szezonban újra az előrelépés a cél, s ennek érdekében dolgozik már június óta a társaság.

„Három fázisban készülünk fel a bajnokságra, s igazából már júniusban, az előző bajnokság befejezése után elkezdődött a munka – mondta Mocsai Lajos, a Vasas-Invitel vezetőedzője. – Nagy örömömre már ekkor velünk lehetett néhány új szerzeményünk, így a nyári szünet után könnyebb volt felvenni a ritmust. Remek szellemű társaság gyűlt össze a Fáy utcában. Szerencsére a Vasasnak manapság jó híre van a magyar kézilabdában, s itt nem feltétlenül a szakmai munkára gondolok. A klubelnök, Markovits László és a szakosztályt dirigáló Gurics Attila személyében korrekt, a sport minden területét remekül ismerő emberekkel dolgozhatunk együtt, mint ahogy az elnökség tagjai is sokat segítenek a kézi-labdázóknak, s ez fontos a játékosoknak is.”

Mocsai Lajos fiatal edzőként első kiugró sikerét éppen a Vasasnál érte el. Huszonnyolc éves volt, amikor 1982-ben magyar bajnokságot, Magyar Kupát és BEK-et nyert a csapattal. Jelenleg ennél jóval szerényebbek a célok, de az egyértelmű, hogy az angyalföldiek idővel szeretnének visszakerülni a hazai és a nemzetközi elitbe.

„A világ egyik legerősebb bajnoksága a magyar, számunkra az a reális, ha a középmezőny elejét célozzuk meg – beszélt a tervekről a szakvezető. – A közvetlen élvonal lehetőségeivel nem tudunk versenyezni, nem véletlen, hogy a felsőházi rájátszásba jutott együttesek az európai kupákban is rendkívül eredményesen szerepeltek. A középmezőny csapatai is sokat erősödtek, vagyis kiegyenlített idény előtt állunk. Minél jobban szeretnénk szerepelni, s a fő célunk, hogy a Fáy utcai csarnok újra igazi oroszlánbarlang legyen. A legutóbbi bajnokságban is jó meccset játszottunk az élmezőnybe tartozókkal, jelentős előnyünk volt a Győr és a DVSC ellen is, ám a végére nem maradt elég muníciónk, kevesen voltunk, ezért kikaptunk. Ezen próbáltunk változtatni a nyáron, s remélem, új szerzeményeinkkel együtt sokkal stabilabb lesz a csapat. Fiatal kerettel dolgozom, s napról napra érezni a fejlődést a társaságon. Vissza akarjuk csalogatni a szurkolókat Angyalföldre, szeretnénk olyan teljesítményt nyújtani, amelyre büszkék lehetnek az értünk szorítókon kívül a támogatóink is. Örülök, hogy két válogatott játékosunk jól szerepelt a Pannon-kupán, a csapat pedig nélkülük, valamint a sérült Kamper Olívia nélkül lett második a Debrecen és a Derecske közös tornáján. Mindenki játéklehetőséget kapott, s a fiatal társaság nem okozott csalódást, s aminek külön örülök, elnyerte a helybéli közönség szimpátiáját. Mert számomra talán a legfontosabb cél, hogy újra legyen érték a Vasas-mez!” ---- A ---- A