Veszélyesek a norvégok

Hiába hiányzott a vendégek keretéből Ronaldinho, Kaká és Ronaldo is, Brazília azért mégiscsak Brazília, vagyis minden meccsen a győzelem igényével lép pályára. A szerdai találkozón ráadásul a dél-amerikaiaknak külön motivációt jelentett az, hogy az ellenfél a világ egyetlen, általuk le nem győzött csapata, Norvégia volt, arról nem is beszélve, hogy a játékosok most mutatkoztak be Dungának, a világbajnokság után kinevezett új kapitánynak.

Ha már szóba hoztuk az újonnan kinevezett szakvezető nevét, említsük meg elődjének további sorsát: Carlos Alberto Parreira – aki az 1994-es világbajnokságon még aranyat nyert, az idei németországi tornán azonban leszerepelt a nemzeti csapattal –, négy évre aláírt a dél-afrikai válogatotthoz, amely házigazdaként vehet részt a 2010-es világversenyen.

Dunga bemutatkozását a kispadon semmiképp sem nevezhetjük minden idők legfényesebb debütálásának, hiszen az egykori középpályás edzői pályafutásából még csak 51 perc telt el, győzelemre játszó csapata Morten Gamst Pedersen szabadrúgásgólja nyomán máris hátrányba került. Az erősödő brazil nyomás azonban meghozta gyümölcsét: Daniel Carvalho tizenkét perccel későbbi, tizenöt méterről leadott lövése megmentette a vendégcsapatot a szégyenteljes vereségtől.
A kapitány a nagyszerű sikernek korántsem nevezhető 1–1 után pozitívan értékelte a látottakat: „Jó kis gyakorlómeccs volt ez számunkra – mondta a lefújás után Dunga. – Azt elismerem, hogy az első félidőben gyengébb teljesítményt nyújtottunk, a második játékrészre viszont egyértelműen feljavultunk. Elszántan küzdöttünk, kihasználtuk a képességeinket és számos helyzetet is kialakítottunk.”

Nyilatkozata ellenére mégsem valószínű, hogy Dunga teljesen elégedett lett volna csapatával, hiszen már a találkozó másnapján behívta keretébe a hiányzó sztárokat, így a szeptember 3-i Argentínával és az 5-i Walesszel lekötött barátságos mérkőzésen már ott lesz Kaká és Ronaldinho is (Ronaldo ezekre a meccsekre sem kapott meghívót).

Ami Eb-csoportellenfelünket, Norvégiát illeti, az ötszörös világbajnok elleni döntetlen kétségkívül számottevő eredmény részükről, még ha csupán barátságos mérkőzésről is volt szó. A skandinávok brazilokkal szembeni mérlege így két győzelem mellett a második döntetlennel is kiegészült, vereséget azonban még mindig nem kellett elkönyvelniük. Természetes azonban, hogy az 1–0-s vezetés után azt se bánták volna, ha a statisztikában nem a második, hanem az első, a diadalokat mutató oszlop növekszik szerda este.

„Egy nagyszerű siker küszöbén álltunk, végül azonban szörnyű dolog lett belőle. A kapusunkat mindenképpen dicséret illeti, hiszen jó néhány alkalommal megmentette csapatunkat a góltól” – szólt a norvég kapitány, Aage Hareide, kissé talán túl szigorú értékelése a találkozót követően. ---- Anglia–Görögország 4–0 (Terry 14., Lampard 30., Crouch 35., 42.)
A magyar válogatottal egy selejtezőcsoportba sorsolt címvédő, Görögország csúnya zakót kapott Angliától. Steve McLaren játékosai jó játékkal már az első félidőben szétzilálták a görögöket, a Liverpool csatára, a nyakigláb Peter Crouch két gólt szerzett. Érdekesség a mérkőzéssel kapcsolatban, hogy a második félidőben lehetőséget kapott a cserekapus, Chris Kirkland. Hogy ez miért rendkívüli? A futballista édesapja tizenkét éve az egyik londoni fogadóirodában feltett 98 font 10 pennyt arra, hogy az akkor 13 éves gyerek hivatalos meccsen felhúzhatja az angol válogatott mezét még a 30. születésnapja előtt. Mivel ez szerda este megtörtént, a Kirkland-család közel tízezer fontot kasszírozott.

Luxemburg–Törökország 0–1 (Tekke 26.)
Nem sikerült túl jól a főpróba Törökországnak: Fatih Tekke 26. percben szerzett góljával csak 1–0-ra gyűrték le Európa – legalábbis a FIFA-világranglista szerint – legrosszabb együttesét, a luxemburgi válogatottat. A törököknél a válogatott 83 éves történetében először lépett pályára honosított játékos: a brazil születésű Marco Aurélio ezentúl Mehmet néven szerepel, rá majd a magyar védőknek is nagyon kell figyelniük.

Bosznia-Hercegovina - Franciaország 1–2 (Barbarez 16., ill. Gallas 40., Faubert 90.)
A magyar válogatott szeptember 6-i ellenfele, Bosznia-Hercegovina hazai pályán nagyon jól tartotta magát a világbajnoki ezüstérmessel szemben. A szinte legerősebb összeállításában felálló francia válogatott – csak Claude Makelele hiányzott – az utolsó percben, a Franck Ribéry helyére beálló bordeaux-i újonc, Julien Faubert góljával tudta legyőzni Sergej Barbarezéket. Intő jel lehet ez a találkozó Bozsik Péternek és csapatának, bár az eddig is köztudott volt, hogy a bosnyák válogatott remek teljesítményre képes.

A csoport másik két együttese felemás eredménnyel zárt: Málta kedden 3–0-ra kikapott Szlovákiától, míg szerdán Moldova 3–2-re megverte Litvániát. ---- Olaszország–Horvátország 0–2 (0–2) (Da Silva 28., Modric 42.)
Az olasz–horvát találkozót némileg beárnyékolta a vendégszurkolók viselkedése, a tábor egy része ugyanis az első félidő harmincadik percében élő horogkeresztet formázott, hogy így provokálja a köztudottan baloldali Livornóban rendezett meccsre kilátogató olaszokat. A válasz nem maradt el: a náci jelképet látva a hazai ultrák olyan dalok éneklésébe fogtak, amelyek a Tito marsall partizánjai által lemészárolt olasz hősöknek állítanak emléket. A rendbontó szurkolókat végül csak a rendőrök tudták megfékezni.

Mindeközben a pályán is nagy csata dúlt: a világbajnok olasz válogatott „tartalékcsapata” (Roberto Donadoni nem hívta be keretébe a németországi aranyérmeseket) már a szünetre kétgólos hátrányba került, miután a vendégek részéről Eduardo da Silva és Luca Modric is a hálóba talált.
A két edző bemutatkozása közül kétségkívül Slaven Bilicé sikerült jobban, nem csoda hát, hogy Donadoni volt elégedetlenebb a lefújás után: „Csalódott vagyok, mert kikaptunk, ám mégsem hibáztatom a játékosaimat, hiszen ők mindent megtettek a sikerért, sajnos azonban két védelmi hibára csúnyán ráfizettünk.”

Németország–Svédország 3–0 (3–0) (Schneider 4., Klose 8., 44.)
Szövetségi kapitányt avattak Gelsenkirchenben, ahol először ült a kispadon a világbajnokságon csapatával bronzérmet nyerő Jürgen Klinsmann utódja, Joachim Löw. A mester talán nem is álmodott arról, hogy ilyen kiválóan sikerül bemutatkozása, hiszen csapata a 8. percben Bernd Schneider és Miroslav Klose góljával megnyugtató, 2–0-s előnyhöz jutott. A hazaiaknál nem szerepelt a sérüléssel küszködő Per Mertesacker, Christoph Metzelder, valamint a csapatkapitány Michael Ballack, ám hiányuk nem látszott meg a német együttesen, amely végig könnyed, elegáns stílusban futballozott a kissé tartalékos svédek ellen. A vb-gólkirály Miroslav Klose 44. percben szerzett második góljával pedig már a szünetre eldőlt a találkozó sorsa, melynek kimenetelét a lefújásig nem is veszélyeztette semmi. Joachim Löw a következőképpen értékelte első szövetségi kapitányként átélt találkozóját: „Kezdettől fogva nagy nyomást gyakoroltunk ellenfelünkre, a két korai gól után pedig már nyugodtan játszhattunk. Megpróbáltuk onnan folytatni, ahol a világbajnokságon abbahagytuk, s úgy érzem, ez nem is sikerült rosszul.”

Csehország–Szerbia 1–3 (1–1) (Stajner 3., ill. Lazovics 41., Pantelics 54., Trisovics 70.)
Habár a szerb válogatott meglepően sima, 3–1-es győzelme kétségtelenül figyelemre méltó, a Magyarváron (Uherské Hradisté) megrendezett mérkőzéssel kapcsolatban mégis mindenki egy nevet emleget: a nemzeti csapattól ezen a találkozón búcsúzó 91-szeres válogatottét, Pavel Nedvedét. A játékost óriási ováció fogadta a stadionban, megspékelve egy méretes „Isten veled!” és „Köszönjük, Pavel!” feliratú transzparenssel. A szünet előtt egy perccel eljött a nagy pillanat, Karel Brückner szövetségi kapitány lehívta a pályáról a középpályást, a főhős könnyeivel küszködve intett búcsút a szurkolóknak: „Nagy szavakat kár használnom, hiszen szép és kevésbé szép élményekben egyaránt volt részem a csapattal, valamint a mostani kapitánnyal, Karel Brücknerrel. Köszönet jár minden játékostársamnak, illetve edzőimnek azért, hogy eddig eljuthattam, és azt sem felejtem el, hogy a szurkolók akkor is mellettem álltak, amikor éppen nem ment olyan jól a játék. Eddig mindig úgy voltam vele, hogy jönnek újabb mérkőzések, lehet majd ismét bizonyítani, de ennek most már vége.”

Írország–Hollandia 0–4 (0–2) (Huntelaar 25., 53., Robben 41., Van Persie 70.)
Steve Staunton, az ír szövetségi kapitány a hét közben még kiszabadult az őt fegyverrel feltartóztató férfi karjaiból, a hollandoktól elszenvedett veréstől azonban már semmi sem tudta megmenteni.

Valóságos kiütésnek lehetett szemtanúja a dublini mérkőzést megtekintő publikum: a Marco van Basten által dirigált Hollandia lemosta a pályáról a szebb napokat látott ír legénységet. Az est főhőse az a Klaas-Jan Huntelaar volt, aki két megadott és egy les címén érvénytelenített gólt is szerzett, valamint két gólpasszt adott a találkozón.

„A holland megmutatta, mire képes, igazi leckét adott nekünk futballból” – hangzott a hazaiak vezetőjének dicsérete a lefújás után.

A Ruud van Nistelrooyt mellőző szakembernek, Marco van Bastennek értelemszerűen tetszett a meccs: „Kiváló ez az eredmény, elégedett vagyok csapatommal, hiszen jó erőkből álló gárdát múltunk felül. Úgy érkeztünk, hogy az első pillanattól fogva harapunk majd, és ezt maximálisan teljesítették is a fiúk.”