Reménytelen kísérlet volt

Az 1999-ben létrehozott Ifjúsági és Sportminisztérium a labdarúgás piaci alapú fejlesztésére fókuszált. Egy év múlva indult útjára a stadionrekonstrukciós program, majd 2001-ben bocsájtotta ki a Profi Liga Kft. 3.1 milliárd forint értékben a Hivatásos Labdarúgás Fejlesztési Kötvényt, amelyet a Magyar Fejlesztési Bank Rt. jegyzett le, s a visszafizetés határideje 2006 volt.

A labdarúgás újjáépítését meghirdető polgári kormány egyik célja a futball pénzügyi viszonyainak tisztázása és a befektetők számára kedvező gazdasági környezet megteremtése volt. Az állami sportirányítás vezetőinek elképzelései szerint a kötvénykibocsátásból származó 3.1 milliárd forint az évek alatt megtérülő befektetésként segítette volna a magyar futball talpra állását.

Korábban, a kilencvenes években az aktuális kormányzat háromszor is elengedte a sportszervezetek köztartozásait. Ez öngerjesztő folyamatnak bizonyult, mert – igaz, hogy a régióban Magyarországon a legmagasabbak a közterhek – a sportszervezetek és a futballklubok továbbra sem tudták kitermelni működési költségeiket. 2000-ben az addig követett állami gyakorlattal ellentétben egy teljesen új szemléletű módszert dolgoztak ki a magyar professzionális futball problémáinak megoldására.

Bár kezdetben a labdarúgás fejlesztése zálogának szánták a reorganizációs hitelkonstrukciót, mostanra kiderült: a sportág nem tudott élni ezzel a lehetőséggel. Sőt a 3.1 milliárd forint visszafizetése nyomasztó teherként nehezedik a hazai futballtársadalomra.

Jogosan merül fel a kérdés: mi (volt) a probléma a konstrukcióval?

„A reorganizációs folyamat kudarca a pénzfelhasználás nem megfelelő módszerében keresendő – mondta Szabados Gábor sportközgazdász. – Az összegek felhasználása lényegében ellenőrizetlenül történt, a klubvezetők nem a futballvállalkozások feltőkésítésére törekedtek. A csapatokhoz kihelyezett kölcsönök nagy része a napi likviditási problémák megoldására korlátozódott.”

A szakember szerint a hazai klubok jelenlegi állapotában ez egyáltalán nem meglepő.

„A magyar futballvállalkozások vezetőinek figyelmét teljesen elvonja a rövid távú, operatív problémák megoldása a hosszú távú, stratégiai gondolkodástól – tette hozzá Szabados Gábor. – Emiatt már a konstrukció beindításakor valószínűsíthető volt, hogy a klubok önmaguktól nem tudják kihasználni ezt a lehetőséget. A hatékony és megfelelő felhasználás érdekében szigorú szabályozókkal kellett volna elérni azt, hogy a pénzeket ténylegesen a reorganizációs célokra fordítsák. A kölcsön folyósítását e szabályozó rendszer elfogadásához és alkalmazásához kellett volna kötni.”

Mivel a hiteleket a kluboknak odaítélő Profi Liga Kft. a Magyar Hivatásos Labdarúgóliga százszázalékos tulajdonában van, utóbbi pedig a professzionális klubok érdekvédelmi szervezete, így teljes mértékben a csapatokra volt bízva, hogyan használják fel a kötvények kibocsátásából származó pénzeket. Külső kontroll nyomait nem lehet felfedezni.

A magyar nyelven megjelent futballgazdasági szakirodalom áttekintése után megkérdőjelezhető az is, hogy a hazai professzionális futball felkészült-e egyáltalán egy ilyen konstrukció hatékony kihasználására. Hiszen az elfolyó kölcsönök kérdése csupán egyetlen – igaz, égetően aktuális – probléma a magyar labdarúgást sújtó gondok közepette. Gazdasági szemszögből vizsgálva a kérdést a magyar foci talán legnagyobb problémája az, hogy nincs meg az üzleti alapú működéshez szükséges legalapvetőbb feltétel: hiányzik a fogyasztó,

vagyis nagyon kevés a néző a lelátókon. A magyar labdarúgás alig eladható, a játék színvonala ugyanis a közepesnél gyengébb, a sportágat övező környezet (a stadionok állapota, a folyamatos lelátói botrányok, a gyenge marketingtevékenység, stb.) taszítják még az egyébként a futball iránt érdeklődőket is, nemhogy új embereket vonnának be a labdarúgást kedvelők táborába.

Gyenge termék, kevés néző, kevés bevétel: ez a magyar labdarúgás egyik rákfenéje.

Egy másik komoly probléma pedig a futballvállalkozások működtetésében keresendő. A bevételekhez képest aránytalanul magas kiadások folyamatos tőkehiányt és gazdasági feszültséget okoznak a kluboknál.

Megoldási elképzelések akadnak. Egy szakmai folyóiratban, a magyar futball üzleti alapokra helyezésének lehetőségét vizsgáló tanulmány összegzésében ez olvasható: „Az ország méretéből fakadó kis piac és az elmaradó sikerek miatt megfontolandó lenne az amatőrszerződéssel való foglalkoztatás újbóli bevezetése és a hivatásos játékosok esetében fizetési plafon alkalmazása.”

Ezt indokolnák a számok, az eredmények, ezt mondatja a racionalitás, a gazdasági logika. Persze, mivel a legnépszerűbb sportágról van szó, a magyar futball jövőjét meghatározó kérdésekben a politikai és társadalmi szempontok is nagyon jelentős mértékben érvényesülnek.

Egyetlen, politikától és gazdaságtól is független dolog viszont biztos: a magyar labdarúgás „reorganizációjának” alapja nem lehet más, mint a játék színvonalának emelése. Egyébként tovább dolgozik a pénznyelő automata... ---- Információnk szerint a Pénzügyminisztériumba csütörtökön megérkezett az a levél, melyben a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) kezdeményezi az állami kezességvállalás behajtását. Kérdés, mit tesz a kezes, miután kiegyenlítette a számlát.

Romhányi Balázs, a Pénzügyminisztérium állami kezességvállalásokat kezelő főosztályának vezetője kérdésünkre az alábbi tényeket mondta el, és a vélhető jövőképet vázolta fel: „Ahhoz, hogy a Pénzügyminisztérium mint kezes kifizethesse az MFB pénzét, előbb a banknak jogerős végzést kell beszereznie a bíróságtól az adós fizetésképtelenségéről. Ismereteim szerint azonban miután a bank benyújtotta a bírósághoz a fizetési meghagyást, a Profi Liga Kft. – feltehetőleg időhúzás céljából – ellenvetéssel élt, ergo megtámadta. Így a jelenlegi állás szerint patthelyzet van, de az MFB következő lépésként vélhetően azonnal bepereli a Profi Liga Kft.-t. A nyári szabadságolások miatt a per várhatóan szeptemberben ér véget, és feltételezhetően a bank nyeri meg. Így elhárul az akadály az állami kezességvállalás elől, azaz a bank visszakapja jogos követelését, a pénzét.”

Aki azt hiszi, hogy a Pénzügyminisztérium kezességvállalásával lezárul az ügy, téved. A labdarúgás, az adós klubok szempontjából ezután kezd igazán érdekessé válni a történet.

„A Pénzügyminisztérium hivatalból az APEH-hez fordul az ily módon örökölt követeléssel, és a hivatal segítségével azonnal megkísérli behajtani az adósságot – vázolta a korántsem örömteli folytatást a főosztályvezető. – Ha a Profi Liga Kft. továbbra sem képes fizetni, az APEH követeléskezelőt bíz meg, és ha az sem jár sikerrel, felszámolást kezdeményez a káeftével szemben. Ha a Profi Liga Kft.-t felszámolják, a követelés az adós klubokra száll, amelyek, ha nem tudnak fizetni, hasonló eljárásra és végkimenetelre számíthatnak.”

A várhatóan mintegy esztendőnyi peres és felszámolási eljárás alatt az adós klubok sorsáról, pontosabban arról, részt vehetnek-e a július 29-én rajtoló első osztályú labdarúgó- bajnokságban, a továbbiakban is az MLSZ dönt. ---- A reorganizációs hitelt időben vissza nem fizető, s emiatt az élvonaltól – első fokon – eltanácsolt hat magyar klub közül elsőként az FC Sopron rendezte 17 millió forintos tartozását a Profi Liga Kft.-vel szemben.

A 2000 és 2002 között hivatalban lévő soproni klubvezetőség összesen 115 millió forint hitelt vett fel. 2003 óta az új tulajdonosoknak a hitel 84 százalékát sikerült törleszteniük, méghozzá oly módon, hogy a központi értékesítésre átadott kereskedelmi és televíziós jogokból semmilyen bevételt nem kapott vissza a soproni klub. Immár úgy látják Sopronban, hogy a csapat akkori vezetősége nem hozott jó döntést a hitelek felvételével, hiszen a mindenkori kamat megfizetése is komoly terhet jelentett.

Kisteleki István ligaelnöki mandátuma után felszabadította a blokkolt központi bevételek kifizetését, és az egyesületekre bízta a hitelek rendezését. A soproniak úgy döntöttek, hogy a tőkeösszeget visszafizetik, ám a kamatokról megállapodást kötöttek volna a Profi Ligával. Egyezség azonban nem született, a soproniak ezért most a zsebükbe nyúltak, hogy elkerüljék a kizárást.

Gőbl Gábor, a csapat leköszönő ügyvezető igazgatója így kommentálta a történteket: „Számunkra egy percig sem volt kérdéses, hogy visszafizetjük-e a pénzt. A versenybizottság múlt hétfői, elsőfokú határozata nyomán elérkezett számunkra az idő a kérdés végleges rendezésére. A hitelt visszafizettük, a kizárás elleni fellebbezésünket beadtuk, így már nincs akadálya a csapat indulásának.”