Hazatérés? Ugyan már!

Az Olasz Labdarúgó-szövetség kibérelte a Ruhr-vidéki iparváros takaros arénáját, és szinte minden szinten berendezkedett. A földszinten a sajtótájékoztatónak otthont adó termeket alakították ki, az elsőn a szponzorok népszerűsítik termékeiket (az „igazi” capuccino iránt feltűnően nagyobb az érdeklődés, mint a római csempék iránt, míg a kolbászt viszik, de keveseknek ízlik…), a második emelet pedig a vezérkaré. A téma amúgy a „nulladikon” hever: a sajtófőnök társaságában Gennaro Gattuso és Fabio Cannavaro érkezik, lehet választani. Gennaro vagy Fabio? Fabio vagy Gennaro? Végül Fabio, mégiscsak ő a csapatkapitány.

– Hogy tervezi, meddig marad Németországban?
– Nem szeretnék korán hazamenni, még akkor sem, ha a család otthon vár… – jelzi mindjárt Fabio Cannavaro, hogy jó kedvében találjuk.

– Ha csütörtökön kikapnak a csehektől, nem zárható ki, hogy csomagolhatnak.
– Ezzel természetesen tisztában vagyok, de nem hinném, hogy Olaszország vereségére kellene most gondolnom.

– Csak tudja, a statisztika. Eddig háromszor mérkőztek Csehországgal, győzniük egyszer sem sikerült, döntetlenre is csupán egy alkalommal futotta.
– A statisztikák azért vannak, hogy a múltban történteket rögzítsék, de ahhoz, hogy mi zajlik itt, Németországban, semmi közük. Ha nagyon akarják, kimondom: csütörtökön megszerezzük az első győzelmünket a csehekkel szemben.

– Ehhez nem ártana legalább úgy játszani, ahogy Ghána ellen tették.
– Tökéletes megállapítás. Ha azt a teljesítményt hozzuk, nyerhetünk. Ám ha az amerikaiak elleni produkciót ismételjük meg, bajba kerülhetünk.

– Ha már szóba hozta: miért veszítettek pontokat a csoport leggyengébbnek vélt együttese ellen?
– Akadnak rossz napjaink is… Ez a csapat két éve futballozik együtt, szerintem meccsről meccsre jobbak vagyunk. Persze van hová fejlődnünk.

– Vagyis a világbajnoki cím csak álom?
– Ha úgy vesszük... Mindenki erről álmodik.

– De, mondjuk, Brazília, Argentína vagy Spanyolország nagyobb eséllyel pályázik a trófeára, nem?
– Két csoportkör után korai ilyesmit kijelenteni. A világbajnokság – jobb esetben – egy hónapig tart, a végén kell a legjobb formát mutatni. Ha nem remélném azt, hogy eljutunk a döntőig, nem ülnék itt.

– Senki sem akarja temetni Olaszországot, de… Francesco Totti lába még mindig nem tökéletes, Luca Toni nem érzi a kaput, nem úgy Cristian Zaccardo, aki legutóbb öngóllal vétette észre magát…
– Akkor menjünk sorban: Francesco Totti állapota egyre jobb, nem sok hiányzik már ahhoz, hogy újra tökéletes legyen. És ha tökéletes lesz, azzal nagyot lépünk előre, ugyanis ő olyan képességű labadarúgó, aki meccseket tud eldönteni. Az olasz, illetve a vele szemben álló válogatott között Totti jelentheti a különbséget. Menjünk tovább: Luca Tonit figyelem az edzéseken, megnyugtathatok mindenkit, nem felejtette el, hogyan kell gólt lőni. Ami Cristian Zaccardót illeti: láttam rajta, hogy a balszerencsés mozdulatát követően összezuhant, ezért azonnal támaszt nyújtottam neki. Ma már semmi baja, a folytatásban jobb lesz, mint valaha.

– Csapatkapitányként mit tud Marcello Lippi és Francesco Totti minapi négyszemközti eszmecseréjéről?
– Csak azt, hogy nyolc percig tartott…

– Most komolyan.
– Azért beszélgettek ketten, mert ami elhangzott, az kizárólag rájuk tartozott. Vita viszont biztosan nem volt köztük, mert ha felemelték volna a hangjukat, azt meghalljuk…

– A következőt olvasni: a szövetségi kapitánynak változtatnia kellene az összeállításon, nem ártana például Alessandro Del Pierót többet szerepeltetnie.
– Én Fabio Cannavaro vagyok, a csapat védője, nem pedig az edzője. Nincs jogom ahhoz, hogy beleszóljak Marcello Lippi munkájába.

– Ha a cseheket felülmúlják, csoportelsők, és szinte biztosan elkerülik Brazíliát: megéri hajtani.
– Említettem már korábban is, nem törődünk a vetélytársakkal, még ha az általam nagyra becsült ötszörös világbajnokról van szó, akkor sem. Az a célunk, hogy a csoport első helyén végezzünk, aztán ráérünk megnézni a következő kör párosítását.

– Csütörtökön ellenfelek lesznek, ám a Juventusban csapattársak Pavel Nedveddel. Kereste a napokban?
– Hétfő este beszéltünk. Korábban nevettünk azon, hogy egymás ellen lépünk pályára, most azonban komolyra fordul a dolog. Szeretem Pavelt, rendes srác, kár, hogy most szomorkodnia kell majd.

– Ezt megmondta neki is?
– Meg én! Úgy talán könnyebb lesz megemésztenie, ha felkészül rá… ---- S ---- &