Focisulit tartottak a mexikóiak

Mexikó és Irán korábban egyszer sem játszott egymás ellen vb-n, túlzottan nagy tapasztalataik tehát nem lehettek egymásról. Az első negyedóra egyértelműen az ázsiai csapaté volt, Ali Karimi jól hozta fel és tartotta meg a labdákat, a többiek pedig a középpályán rengeteg keresztpasszal, a csatársorban pedig mélységből beindulva futballoztak. A mexikói válogatott mintha kicsit meglepődött volna az irániak bátor kezdésén, sokáig nem találta a ritmust, támadásaiba sok hiba csúszott.

A percek múlásával aztán a közép-amerikaiak gyors kontrákkal próbálkoztak, az egyedüli veszélyt mégis csupán az oldalról, illetve a kapu előteréből beívelt szabadrúgások jelentették. Már ekkor látni lehetett, hogy az iráni futballisták a rögzített helyzeteknél nem koncentrálnak eléggé, mintha nem lett volna elosztva, kinek melyik játékost kell fognia. Fél óra elteltével ez meg is bosszulta magát, egy keresztbe fejelt labdára Omar Bravo érkezett a legjobb ütemben. A támadásban továbbra is szellemesen futballozó ázsiaiak néhány perccel később azonban rácáfolva önmagukra, szögletet követően egyenlítettek.

A mexikóiak argentin szövetségi kapitánya, Ricardo La Volpe nem lehetett túlzottan elégedett az első félidőben látottakkal, hiszen a szünetben a gólpasszt adó Guillermo Francónak és a szürkén játszó Gerardo Torradónak is jelezte, nem kell kijönniük a második félidőre. Pechjére nem sokkal a fordulást követően Jared Borgetti megsérült, így a kapitány gyorsan kihasználta mindhárom cserelehetőségét. Az irániak egyértelműen az eredmény megtartására rendezkedtek be, amivel sokáig nem is volt gond, ám egy óriási védelmi hibát követően a mexikóiak megszerezték a vezetést, sőt három perccel később Antonio Zinha a kegyelemdöfést is megadta. Az iráni támadásokban már nem volt átütőerő, Ali Daei szinte észrevehetetlenül futballozott, így a lefújást követően a támadó ugyan megköszönte a szurkolók biztatását, ám ezt követően lehajtott fejjel, csalódottan az öltözőbe ballagott. ---- 12. perc: Karimi bal oldali beadására középen Hasemjan emelkedett a legmagasabbra, a kapu bal oldalába tartó fejesét Sánchez bravúrral ütötte szögletre.
15. perc: Pineda bal oldali beadását Franco nyolc méterről erőtlenül fejelte Mirzapur kezébe.
28. perc: Pardo jobb oldali szabadrúgását Franco fejelte a kapu jobb oldala felé, és bár a labda mellé ment volna, a kaputól négy méterre ott állt Omar Bravo, aki jobb belsővel a hálóba továbbította a labdát.
1–0
36. perc: Mahdavikia jobb oldali szögletét Rezaei hat méterről fejelte rá, de éppen a kapujából kirobbanó Sánchezt találta el, a róla kipattanó labdát pedig Golmohammadi hét méterről jobbal a léc alá lőtte.
1–1
62. perc: Tejmurjan jobb oldali beadását Daei próbálta kapura fejelni, a labda azonban magas volt, így csak keresztbe tudta csúsztatni a kapu előtt.
76. perc: Egy előrefejelt labdát Rezaei nem tudott levenni, így az Zinha elé került, aki egyből Omar Bravo elé játszott, és ő kilenc méterről, jobbal az elcsúszó Mirzapur bal keze mellett laposan a kapu bal oldalába helyezett.
2–1
79. perc: Zinha indult meg két védő között a jobbösszekötő helyén, majd jobbra passzolt Méndezhez, aki egyből beívelt, középen Zinha érkezett, és hat méterről a kapu jobb oldalába fejelte a labdát.
3–1 ---- Ricardo La Volpe, a mexikói válogatott szövetségi kapitánya:
„A nézők nagyon sokat segítettek a csapatnak. A második félidőben hatalmas lelkesedéssel buzdították a válogatottunkat, szinte belehajszolva a labdarúgókat győzelembe. Az elején kicsit görcsösek és idegesek voltak a játékosaim, de aztán feloldódtak, és lazábban futballoztak. Van még javítanivalónk, de természetesen nagyon örülök a három pontnak.”

Branko Ivankovic, az iráni válogatott szövetségi kapitánya:
„A második bekapott gólunk kapitális hiba következménye volt, ajándék Mexikónak. Még nincs vége a világbajnokságnak, most lehetőségünk adódott, hogy elérjünk valamit, de nem sikerült. Az első félidőben jól futballoztunk, úgyhogy nem kell feladni, küzdünk tovább.” ---- „Tipikus első meccses találkozó volt ez, a nagy tét miatt mindkét csapat idegesen játszott, miközben nagy energiát mozgósított a siker érdekében. Végül Mexikó, igaz, kicsit későn, de érvényesítette a papírformát. Az első félidő zavart, esetleges, kapkodó játékot hozott. Irán jól védekezett, emellett egy-egy jó támadása is volt, sőt a játékrész első felében kezdeményezőbb volt. A második félidőre már egy tudatosabb mexikói válogatott jött ki a pályára, és érezni lehett, előbb-utóbb gólt is képes szerezni. Nem jó, inkább küzdelmes mérkőzés volt, de ez is a labdarúgás egyik arca, és ezt is szeretjük.”A SZAKÉRTŐ