Még a csereötös is simán bejöhetett

Valóban, a kecskemétiek amerikai hátvédje ezen a mecscsen káprázatosan kosarazott, ám volt, aki még rajta is túltett csapatából: a lengyel Tomasz Celej. A kopaszra borotvált fejű bedobó döbbenetes statisztikai sort teljesített abban a huszonkilenc és fél percben, amelyet a pályán töltött. Huszonöt pont, tíz lepattanó, négy gólpassz, három szerzett labda és egy dobásblokkolás fűződött a nevéhez, mind az öt büntetőjét értékesítette, mezőnyből pedig 7/9 volt a mutatója.

Az első negyed amúgy is a csodák birodalmába tartozott, legalábbis a „hírös város” kosarasainak szempontjából. Első tizenhat dobásukból tizenhárom célba talált, ami természetesen nemcsak Bradfordék célzóművészetét, hanem a hajdúságiak védekezését – pontosabban annak teljes hiányát – is minősíti. Pedig a feldobás előtt Rajko Toroman, a Vadkakasok szerb szakvezetője már-már fellélegezve közölte: végre valamennyi játékosa bevetésre kész, többé-kevésbé mindenki egészséges.

Meglehet, orvosilag ez volt a helyzet, a valóságban azonban Fodor Mártont, az idősebbik Molnár fivért – Andrást – és az amerikai Wayne Powellt leszámítva a többiek olybá tűntek, mintha súlyos betegségből lábadoznának. Őszintén szólva nehezen tudja elképzelni az ember, miként verte meg néhány nappal korábban ez a Debrecen az alapszakasz győztesét, a Paksot...

Az utolsó negyedben Meszlényi Róbert, az Univer és a válogatott szakvezetője már a csereötösét játszatta, így a tartalék center Horváth Csaba érte el a századik pontot, amelyet a néhány tucatnyi, a Duna túlsó partjáról érkezett szurkoló már percek óta óriási hangerővel követelt („Százat nekik!”).

A végén a közönségkapcsolatok ápolására is adtak az Univer játékosai (akik először kerültek a klub története során a kupafináléba), ugyanis a lefújás után némi unszolásra odavonultak a kecskeméti szurkolók szektora elé, és udvariasan megköszönték a biztatást.

Meszleny Róbert, az Univer edzője
Nagyon örülök a győzelemnek, ám úgy érzem, túl jól játszottunk. Nem tudom, meg tudjuk-e ismételni ezt a teljesítményt a döntőben, de azt remélem, hogy sokan jönnek át pénteken Kecskemétről Paksra.

Rajko Toroman, a Debrecen edzője
Nem voltunk jelen pszichésen, nem játszottunk jól. Az elmúlt hónapok gondjai vezettek a súlyos vereséghez. Gratulálok a kecskemétieknek, kezdettől fogva jobbak voltak nálunk a játék minden elemében.