Egy a brazil, egy a címlap

Ha egy adott napon a milánói kiadású La Gazzetta dello Sport, valamint a madridi Marca is egy barcelonai labdarúgót ünnepel a címlapján, akkor nincs mese, különleges reggelre ébredtünk. Még különlegesebb lehetett az előző este. Tudjuk, az is volt.

A két tekintélyes európai sportnapilap első oldalán az egyik művészi mozdulata, okszizás közben megörökített Barca-futballista természetesen Ronaldinho, akinek gólpasszal nemesített milánói előadása általános vélemény szerint aranylabdáshoz méltó produkció volt (a Gazzetta 7-est adott neki, ő volt a mezőny legjobbja). Magától értetődően a barcelonai El Mundo Deportivo, továbbá a római Corriere dello Sport címoldalát is a brazil labdabűvölő uralja.

Miért is? Láttunk tőle látványos, már-már megalázó esernyőcselt, remekbe szabott átadást lábfeje szinte minden pontjával, a legjobbkor elhatározott és hibátlanul kivitelezett súlypontáthelyezést, majdnem gólt érő lövést (kapufát), és ki más lehetett volna a hajrábeli könnyed labdatartó adogatás centrumában, mint ő. És volt az a bizonyos gólpassza, amelynél egy pillanatig még Ludovic Giuly sem hitte el, hogy ő a címzett – szerencséjére idejében eszmélt, és akkora gólt lőtt, hogy két nagy sportlapnál (L’Équipe, Tuttosport) azért belőle is címlapsztori lett.

A találat győzelmet ért, és olyan helyzetet teremtett, amelyből – legalábbis a statisztikusok szerint – alig látszik kiút a Milan számára: a BL (és a BEK) történetében hazai 0–1 után mindöszsze két csapat (Nottingham, 1980; Ajax, 1996) volt képes továbbjutni, ez nyolcszázalékos sikermutató.

A Barca eredményességén nem látszott meg, hogy a középpályáról hiányzott Xavi és Deco, előlük meg Messi. Ronaldinho jelenléte mindent és mindenkit pótolt. Ha hinni lehet az olasz szaksajtóban megszellőztetett taktikai tervnek, Jaap Stam és Gennaro Gattuso feladata lett volna zsebkendőnyi játékterületre szorítani a brazilt, aki persze mosolyogva radírozta le a sémát a San Siro gyepszőnyegéről. Jellemző pillanat volt a gól előtti: Gattuso, az európai arénák egy legrettegettebb buldózere úgy bukfencezett félre a labdát fedező Ronny útjából, hogy talán élete végéig nem felejti el.

Miközben a lapok Franz Beckenbauer próféciáját zengték („Ronaldinho lesz a világbajnokság legjobbja is!”), a mosolygós brazil csak annyit jegyzett meg, a párharc brazil slágerére utalva: „Kaká legalább olyan jól játszott, mint én. És egy meccs még hátravan.”

A szerénysége is címoldalért kiált.



---- Az előző szezonban még kirobbanthatatlannak tűnt a Barcelona kezdő tizenegyéből, ám a mostani évad elején az ifjú Leo Messi mégis a kispadra szorította. Az argentin sérülésével azonban Ludovic Giuly ismét lehetőséget kapott, és a kis francia nem is hagyta kihasználatlanul az alkalmat – a Barca az ő góljával verte meg a Milant a San Siróban.

– Feltehetően nem kapott volna lehetőséget a kezdőben, ha Messi egészséges. Elégtételt érez?
– Őszintén szólva, ez izgat a legkevésbé – mondta Ludovic Giuly. – Elsősorban boldog vagyok, mert ilyen nehéz ellenfelet a saját pályáján sikerült legyőznünk. Annak örülök, hogy csapatunk kiváló teljesítménnyel rukkolt ki, és hogy a nézők, főleg a mi szurkolóink, jól szórakozhattak, hiszen nagyszerű mérkőzést vívtunk a Milannal.

– Parádés gólt rúgott Dida kapujába. Számított rá, hogy Kaladze nem ér oda időben?
– Az egész szituáció olyan tisztán zajlott le, hogy volt időm megnézni, hová lőjem a labdát. Mindez elsősorban Ronaldinho érdeme, aki olyan átadással ajándékozott meg, amilyennel nem sokan képesek a futballban, számára viszont szinte rutinszerű passz volt.

– Előnnyel várhatják a hazai visszavágót. Mennyi esélyt lát arra, hogy a Barcelona ott lesz a párizsi döntőben?
– Mivel az ellenfelünk a Milan, semmit sem vehetünk biztosra. A visszavágó minden bizonnyal ugyanilyen kemény és kiegyenlített küzdelmet hoz majd, és könnyen lehet, hogy a Camp Nouban is egyetlen megmozdulás dönthet. Sajnálom, hogy Ronaldinho kapufája után a labda nem befelé pattant, mert akkor tényleg más lenne a helyzet. Sopánkodásra persze nincs okunk, és érzem, ha a csapat az idény hajráját bírja erővel, beleértve a visszavágót is, nem érhet baj bennünket, ott leszünk a döntőben. ---- Játékperc: 90
Megjátszott labda: 83
Támadásépítő passz: 17
Cselkísérlet: 8
Sikeres csel: 7
Kapura lövés: 4
Kaput eltaláló lövés: 1
Elkövetett szabálytalanság: 1
Elszenvedett szabálytalanság: 4
Gólpassz: 1
Sikeres passz: 44
Kapott passz: 62
Sarokkal megjátszott labda: 3

Ketten egy ellen

Gattusót lecserélték. Stamot lecserélték. Ha úgy vesszük, Ancelotti nyilvános és szimbolikus önkritikájával van dolgunk. Ennek a két Milan-futballistának kellett volna szembeszállnia Ronaldinhóval. Rögvest hozzátesszük, a „fal” szerepére szerződtetett Stam és a buldogként hatékony Gattuso egyaránt 6-ost kapott a Gazzettától, azaz a szakma tulajdonképpen elégedett volt az Ancelotti-terv megvalósulásával. Az értékelés Ronaldinho elismerése is: a „megbízhatóan kiszámíthatatlan” zsenialitás ellen nincs orvosság.