Ismerkedési est Fehérváron

Első harmad - Előny, de elolvadt

Hol vannak már a klubmecscsek? Fehérvári, újpesti, újvárosi és fradista együtt, egy célért, egy mindenkiért, mindenki egyért, méghozzá az új, a Pannon-hirdetésével megszépített nemzeti mezben. Néhány hete még egymással néztek farkasszemet, néhány hete egymásnak pakoltak oda, egymással bunyóztak, de ahogy mondják, ez már a múlt, történelem – mi sem jelzi ezt jobban, mint hogy a kezdés előtt ifjabb Ocskay Gábor Ladányi Balázst, Gergely Csabát vagy mondjuk Horváth Andrást éppúgy megveregeti lelkesítőn, mint klubtársait. Ő az, aki a meccsen először veszélyezteti a németek kapuját (Dimitri Kotschnew véd), majd ő az, aki briliáns passzal hozza helyzetbe a szemfülesen kiugró Peterdi Imrét. A DAC hokisának első fonákja nyomán a pakk még elhal a kapusban, az ismétlés azonban tökéletes, 1–0 a negyedik percben. Micsoda kezdés!

A torinói olimpia tizedikje, az április végi divízió–1-es vb favoritja, a tavaly még az elitmezőnyben szereplő együttes ellen! Jó, jó, az NHL-sztárok, a Bundesliga legjobb négy csapatának játékosai nincsenek a jégen, de akkor is!
Akkor is nagy szó ez!

A rivális mestere, a németek Stanley-kupa-győztes legendája, Uwe Krupp, ha nem is toporzékol (az óriásnak vigyáznia kell, hiszen ha ugrik egy nagyot, beveri a fejét...), de máris hevesen mutogat. Hatással. Játékosai magasabb fokozatba kapcsolnak, Budai Krisztiánt tornáztatják meg – a Volán kapusa hozza szokott formáját. Mindazonáltal így is előnnyel megy pihenőre a rivális: Markus Kink a 14. percben, Felix Petermann a huszadikban használja ki, hogy egyedül hagyják a kapu előtt. Pat Cortina nyugodt, rendkívül nyugodt, nézi, nézegeti csapatát. Látszik, a vb-re gondol.

Második harmad - Szikra, de eloltva

Iparkodnak. Mármint a németek. Mert ők is a vb jegyében korcsolyáznak. Nem ismernek elveszett korongot, mennek, csak mennek előre, letámadnak, kemények, akaratosak, látszik rajtuk, bizonyítani akarják Krupp mesternek, nélkülük elképzelhetetlen az amiens-i társaság. Budain és a védelmen (amelyben a 20 esztendős dunaújvárosi Hegyi Ádámnak a legemlékezetesebb a csata, elvégre nem akárki ellen mutatkozik be a felnőttválogatottban), hatalmas a nyomás, meddig lehet ezt bírni?
A népes publikum csendben szemléli az eseményeket, ezúttal szó sincs fergeteges, felejthetetlen hangulatról, de ez nem is várható el. Mindenki tisztában van azzal, hogy ez „csak” szimpla tesztmeccs – ettől függetlenül persze jó lenne nyerni! De milyen jó!

Igaz, ahhoz támadni kellene...

Néhány lövésen kívül azonban nincs mit feljegyezni – bezzeg a magyar kapu előtt zajlik az élet! Hol Budai, hol a szerencse, hol a kapuvas segít, csak idő kérdése a gól. S lőn! A gól jön, a korong a kapuban – no de a másikban! A fene se bánja! Sőt! A 37. percben Ocskay Gábor feladó, Szélig Viktor lövő, Gröschl Tamás a kapusról kipattanó korongért harcoló s Ocskay a pontos befejező. Több sem kell a népnek, elég egy szikra, majd egy Vas-vas (ha ez bemegy...), máris zúg a csarnok, egy pillanatra igazi meccshangulat alakul ki. Kár, hogy Tomas Martinek egy perc múlva elrontja...

Harmadik harmad - Kísérletek, de hiába

A régi kerékvágás. Német fölény, német letámadás, szórványos magyar kontrák. Átlagos vagy talán annál kisebb az iram, látszik, érződik, mindkét csapat messze még a csúcsformától. Kivéve talán Budait, aki hatalmas lövéseket hárít. Azért az ebben a csarnokban megszokott „Budai, Budai!” rigmust megérdemelne, kiváló kapus... A cserepadon ülő, az edzéseket egy hét jogos pihenést követően megkezdő, az olasz Asiagóval ötödik helyen végző, csapata legértékesebb játékosának megválasztott Szuper Levente az, aki a leghangosabban dicsér – hiába no, fő az egység.
Emberelőny. Talán most… Most sem... Lövésig sem jutnak az urak, a rivális könnyedén hárítja a veszélyt. Pozitívum: a túloldalon sincs másként – mintha a németek is fáradnának.
Gyerünk, hátha!
Ritka a helyzet, a pontos támadás, össze kell még csiszolódniuk a soroknak, ez egyértelmű. A szufla is kevés, nem visznek a lábak, a sok kemény edzés majd később kamatozik. A szív azonban a helyén. Budai lejön a végén, hat az öt ellen próbálja meg a csapat az egyenlítést. Nem sikerül. Persze, hogy nem sikerül, ez ilyen nap, de nincs is ezzel baj, a 2–3-mal végződő meccs kapcsán szégyenkezésre semmi ok. Különben is lesz ez ennél jobb, sokkal jobb.
Erre akár mérget is vehetünk.

MESTERMÉRLEG

Tompák voltunk, lassúak, nem volt sok helyzetünk, igaz, nem is számíthattunk másra. A mérkőzés kiválóan szolgálja a felkészülésünket. Budai Krisztián ismét igazolta klasszisát.
Pat Cortina, a magyar válogatott szövetségi kapitánya

Sok helyzetet kihagytunk, a magyarok kapusa jól védett. Tulajdonképpen ismerkedett egymással a két csapat. Biztos vagyok benne, ennél keményebb és nehezebb ütközet vár majd ránk kollégám remek együttese ellen.
Uwe Krupp, a német válogatott szövetségi kapitánya ---- Énekes Lajos, az Alba Volán -FeVita másodedzője: – Színvonalas, jó mérkőzés volt, az irammal nem volt baj. Tanulságos mérkőzésnek voltunk tanúi.

Horváth András: – Olyan meccs volt, amilyenre számítottunk, a németek fiatal játékosai küzdenek a csapatba kerülésért, ennek megfelelő iramot diktáltak. Nem játszottunk rosszul.

Felix Petermann: – Jó találkozó volt, a magyarok kemény ellenfélnek bizonyultak. Ha a lehetőségeinket jobban kihasználjuk, biztosabban nyerhettünk volna.

Peter Ficel: – Hasonló stílusban játszik a két csapat, ám ellenfelünk vélhetően nem fedte fel minden lapját. Ez érthető is.

Szélig Viktor: – Annak ellenére, hogy hosszú idő után az első mecscset játszottuk, kemény, jó küzdelem volt, fel kellett vennünk az iramot. Úgy érzem, ezzel már a mérkőzés második részében nem volt baj. Összességében jó mecscset játszottunk, szombaton hasonló találkozót várok.

Ocskay Gábor: – Erre számítottunk. Az elején kicsit későn vettük fel a ritmust, pedig nem éreztük magunkat fáradtnak, az edzőtábor után sikerült akklimatizálódnunk. Szombaton hasonló nagy csatára számítok, továbbra is a saját játékunkat kell játszanunk. ---- Az, hogy a németek hatvan percen át agresszíven hokiznak, nem meglepő. Mindig is ez volt a jellemző rájuk, nem bújhatnak ki a bőrükből. Még egy felkészülési, tét nélküli összecsapáson sem. Nem is akarnak, persze. A közelgő amiens-i világbajnokságon sem számíthatunk másra, mint szikrázó szemű, száguldó, testi épségüket nem kimélő harcosokra. „Egyértelműen ők a vb favoritjai” – jelentette ki Pat Cortina, aki szerint sokat tanulhatnak játékosai a németektől. No persze ők tudják ezt a legjobban, intelligens urakról van szó, akik tisztában vannak nemcsak a saját képességeikkel, hanem a fejlődés kacskaringós útjának a nehézségeivel is.

Agresszívek lesznek ők is, ebben biztosak lehetünk – majd amikor eljön az ideje. Ezen a meccsen hiányzott a frissesség, az erő, a dinamika, ezúttal a máskor oly tüzes játékosok (Szélig, Horváth, Ladányi, Svasznek, Gröschl, Ocskay) társaikhoz hasonlóan takaréklángon égtek. Más kérdés – ez a tudásukat bizonyítja –, hogy így is csupán egyetlen góllal maradtak alul. Őket ismerve, a szombati, budapesti visszavágón sokkal jobban odateszik majd magukat.

Kétszer egymás után nem szokásuk veszíteni.

A. Z.