Működésben a torpedók

VILLARREAL (spanyol) - INTER (olasz) 1–0 (0–0)
Villarreal
V: Vasszarasz (görög). G: Arruabarrena (58.)
VILLARREAL: Viera – Javi Venta, Quique Álvarez, Pena, Arruabarrena – Tacchinardi, Marcos Senna, Riquelme, Sorín (Josico, 78.) – José Mari (Franco, 78.), Forlán (Calleja, 90.)
INTERNAZIONALE: Toldo – J. Zanetti, Materazzi, Samuel, I. Córdoba – Figo (Mihajlovics, 75.), Verón (J. Cruz, 85.), Cambiasso, D. Sztankovics – Adriano, Recoba (Martins, 56.)
Továbbjutott: a Villarreal, 2–2-vel, idegenben szerzett góllal

Noha a Villarreal pályája, az El Madrigal mindössze huszonháromezer néző befogadására alkalmas, a stadionban félelmetes hangulat várta a kedvenceket és persze az Internazionalét. A felfokozott hangulat érthető volt, hiszen a hazaiak egy gólra álltak az elődöntőtől a kezdő sípszó előtt.
A színe alapján „sárga tengeralattjárónak” becézett Villarreal rögtön letámadta az Intert, az első lövést pedig ki más, mint a csapat motorja, Juan Román Riquelme eresztette meg – a labda útjába Marco Materazzi tette bele a lábát. Nem sokkal később érkezett a milánóiak válasza Alvaro Recoba révén: az uruguayi szabadrúgása a sorfalban halt el.

Szinte tapintható volt a feszültség a pályán, Juan Sebastian Verón és Juan Pablo Sorín például annak ellenére kakaskodott egy sort, hogy honfi- és válogatottbeli társak.

Azért a futballal is törődtek a felek – José Mari fejessel jelentkezett (az más kérdés, hogy a játékvezető utólag érvénytelenítette a lehetőséget az andalúz csatár szabálytalansága miatt), Marcos Senna a szokásos bombáival riogatta Francesco Toldót, Rodolfo Arruabarrena és Riquelme is megpróbálkozott egy-egy távoli lövéssel –, viszont igazán veszélyes szituációt nem lehetett feljegyezni.

A hajrában, Dejan Sztankovics szabálytalansága után, ígéretes pozícióból lőhetett szabadrúgást a hazai gárda, Riquelme azonban a sorfalba bombázott. Az argentin támadó kidolgozott még egy helyzetet a szünet előtt, ám hiába fűzte át magát a fél Inter-védelmen, lövése célt tévesztett, csakúgy, mint a játékrész utolsó mozzanata, Alessio Tacchinardi fejese.

A második játékrész Villarreal-akcióval indult, ám hiába játszotta meg Marcos Senna a legjobb ütemben José Marit, a csapattárs lövését Toldo hatástalanította. Riquelme sem váratott sokat magára, egészséges lövésének szintén a milánóiak kapusa állta útját.
A két spanyol helyzet között Sztankovics előtt is adódott lehetőség Arruabarrena rosszul kifejelt labdájából, a szerb viszont nem élt vele. Természetesen Riquelme következett – az argentin minden pozícióból lőtt, ezzel a csapattársak néha nem értettek egyet, mert a kapuba nem talált be.

Nem úgy Arruabarrena, igaz, az argentin bekk Riquelme paszszát váltotta gólra az 58. percben! A Spanyolországba interesként először visszatérő Figo szabálytalankodása után ívelt középre Riquelme, Arruabarrena pedig az ütemkéséssel kimozduló Toldót megelőzve, a kapunak háttal felugorva fejelte a hálóba a labdát.

A gól érezhetően összezavarta az Intert, a Villarreal pedig nem állt le: Diego Forlán, Marcos Senna, az elnyűhetetlen Riquelme, sőt, még a középhátvéd, Pena előtt is adódott gólszerzési lehetőség – kihasználatlanul. A vendégek csak negyedórával a lefújás előtt dolgoztak ki lehetőséget, akkor azonban a frissen beálló Obafemi Martins váratlanul Sebastián Viera kapusnak ajándékozta a labdát.
A véghajrára hatalmas Inter-nyomást lehetett volna várni, ám a kék-feketék teljesen összezavarodva kergették a labdát, és végül örülhettek, hogy nem kaptak még egy gólt.
Persze elég büntetés számukra, hogy így is kiestek.