Elérhető célok, a többi ráadás

– Az olimpiát követően volt egyáltalán idejük felkészülni a világbajnokságra?
– Kaptunk ugyan rövid pihenőt, de utána teljes intenzitással edzettünk, akárcsak Torino előtt – mondja a játékokon negyedik helyezett Huszár Erika.

– Vagyis a világbajnokság ugyanolyan fontos, mint az olimpia?
– Nem olyan fontos, de nem vesszük félvállról. Mindannyian fáradtak vagyunk, hiszen különösen hosszú volt ez az idény, ám már nincs sok hátra, kibírjuk.

– A torinói siker megváltoztatta a mindennapjait? Nem szedte szét a média?
– Amikor hazajöttünk, nagy volt a roham, két hétig mást sem csináltam, mint interjúkat adtam és fotózásokra rohantam. Nem voltam rá felkészülve, de nagyon élveztem. Aztán szép lassan lecsendesedett az érdeklődés, és az életem visszazökkent a korábbi kerékvágásba.

– Az elmúlt egy hónapban végre otthon is sikerült méltón megünnepelniük a remek szereplését?
– Nem volt időnk ünnepelni, mert az olimpia után elkezdődött a munka a vébére. Talán majd Minneapolis után.

– Lehet, hogy akkor még több ok lesz a pezsgőbontásra?
– Kis, elérhető célokat tűztem ki magam elé, mint például ötszáz méteren az első tízben végezni vagy ezerötszázon a legjobb tizenhatba jutni.

– Sikeres Európa-bajnokság és a minden képzeletet felülmúló olimpiai teljesítmény után nem túlzott óvatosság ez?
– Nem érzem annak. Persze örülnék, ha a tervezettnél jobban alakulna a verseny, de nem szeretném előre sokkolni magam. Különben is, sok múlik a körülményeken. Sikerül-e az átállás, milyen lesz a hangulatom az adott futam előtt, a jég minőségén, rengeteg mindenen.

– És ott vannak még a vetélytársak. A műkorcsolyázókhoz hasonlóan önöknél is jellemző, hogy az olimpia után az elit egy része kihagyja a világbajnokságot?
– Őszintén? Fogalmam sincs. Számomra csak a versenyen derül majd ki, kik indulnak, mert nem szeretek ezzel foglalkozni.

– Korcsolyázott már korábban az Egyesült Államokban?
– Nyolc éve, juniorkoromban. Sajnos a tengerentúli Világkupa-futamokra anyagi megfontolásból nem nagyon jutunk el.

– Talán majd a jövőben, elvégre a rövid pályás gyorskorcsolyázás kitört a mostohatestvér szerepből.
– Igen, nap mint nap tapasztaljuk, hogy olyanok, akik a torinói olimpia előtt azt sem tudták, hogy egyáltalán létezik ez a sportág, most érdeklődnek az eredményeink iránt. Szerintem ez még csak nagyobb lesz, hiszen az utánpótlás roppant tehetséges, ezt a leányváltó a januári korosztályos világbajnokságon bronzéremmel bizonyította.

A jégpályák felfedezése
Magyarországon nyolc városban van rövid pályás gyorskorcsolya (short track)-szakosztály – Budapesten, Szombathelyen, Tatabányán, Pécsett, Jászberényben, Szegeden, Debrecenben és Kazincbarcikán –, s az igazolt versenyzők száma 150.
Mint Boda Csaba szakágvezető elmondta, az olimpiai sikerek óta megnőtt az érdeklődés a sportág iránt, több gyerek is Torino hatására kezdett el ismerkedni a jéggel. Egyedül a támogatókat nem mozgatta meg az ötkarikás pontszerzés. Ha valakit érdekel, hol szerezheti meg az alapokat, a Magyar Országos Korcsolyázószövetségnél (tel.: 06-1-252-2369) kérhet információt.