Tíz perccel a meccs kezdete előtt csupán a Lietuvos rajongótáborának B-közepe foglalt helyet a csarnokban, ám ők mindenféle zajkeltő szerszámmal felszerelkeztek. A leleményes helyi szervezők e csoport fölé helyezték el a maroknyi magyar szurkolót. Ám a magyar még leleményesebb volt, a mintegy húsztagú baranyai tábor testületileg elvonult a csarnok másik felébe, és onnan már jól hallhatóan biztatta övéit, noha a kezdésre megtelt a lelátó.
Némi meglepetésre Algirdas Paulauskas, a litvánok edzője Leva Kublinát és Rima Valentienét is a kezdő ötösbe jelölte. Ez nem zavarta a vendégeket, akik jól koncentrálva kezdték a mérkőzést, és 4–0-ra megugrottak. Kicsit fékezte a lendületet a két játékvezető, akik 1–5-ös személyihiba-aránnyal indítottak, közte három olyan faulttal, amelyet Amra Dapónak, a pécsiek horvát bedobójának fújtak be. Ez sem zökkentette ki azonban a pécsieket, akik az első negyed végére Iványi Dalma dudaszó pillanatában dobott triplájával átvették a vezetést. Legfőbb jellemzője volt a magyar bajnok csapatjátékának, hogy a parkettre küldött mind a nyolc fekete mezes kosarat szerzett.
Főleg a büntetőket szórták különös nyugalommal a magyarok, akik Fegyverneky Zsófia két büntetője után hat ponttal vezettek. Ezt követően a litván edző olyat húzott, amire nem volt példa az első találkozón: lecserélte Katie Douglast. Ettől mintha megnyugodtak volna a pályán lévők, és a reklámfilmekben is szereplő Ausra Bimbaité duplájával visszavették a kezdeményezést, s azt a szünetig már nem is adták ki a kezükből. A magyarok azonban hidegvérrel tapadtak rájuk. A hidegvér megmaradt a fordulás után is, ám a figyelem egy picit lanyhult, így hamar hét pontra nőtt a hazaiak előnye. Iványi Dalma két triplája hozta helyre az egyensúlyt, ám a 196 centis Irena Baranauskaité bemutatta, hogy számára sem idegen ez a dobásfajta – így az utolsó szakaszra négypontos fórral térhettek vissza a küzdő felek a kisszünetről.
A hátrányt egykosárnyira sikerült leapasztani, ám a negyed közepén Douglas triplája jeladás volt a hazaiaknak, akiket ezután már nem sikerült megközelítenie Rátgéber László játékosainak, így egészen jól érezték magukat a helyi nézők. Nem kétséges, hogy szerdán a Lauber Dezső Sportcsarnokban is kiváló hangulat fogadja majd a két csapatot, ott azonban már nem szabad hibázni. Aki akkor nyer, bent van a final fourban. Az elmúlt két esztendő pécsi mérlegét tekintve jók a MiZo-Pécs esélyei.
MTI
Katie Douglasszel (balra) nem bírt a pécsi Albena Branzova sem, a Vilnius légiósa 21 pontot szerzett
Mestermérleg Igazi csapatjátékot produkáltunk, nem ismételtük meg az első meccs hibáit. Sandra Valuzyté és Irena Baranauskaité elsőrangúan játszott. Mentálisan elég erősnek érzem a csapatom ahhoz, hogy nyerjünk Pécsett is. Algirdas Paulauskas, a Vilnius edzője
Harciasan küzdöttünk, de elmaradtak az első meccsen tapasztalt extra egyéni teljesítmények. Szerdán a pokol vár ránk a Lauber Dezső Sportcsarnokban, de a Vilniusra is. Rátgéber László, a Pécs edzője
Csodás csarnokok épülnek Litvánia nagyon készül a 2009-es férfi Európa-bajnokságra. Már az edzésen is rácsodálkoztak a Lietuvos új, minden igényt kielégítő sportcsarnokára a pécsiek, hát amikor meglátták a Lietuvos Rytas férficsapatának az előző tőszomszédságában álló 12 ezres létesítményt, amelyben a fiúk az Euroliga-mérkőzéseiket rendezik. Szergej Konovalov, Jolanta Vilutyte férje elmondta, másik négy nagyvárosban – Kaunasban, Klaipedában, Siauliaiban és Panevezysben – is vadonatúj, tízezresnél nagyobb csarnokot építettek a közelmúltban vagy építenek jelenleg is. A pécsiek mérkőzésének otthont adó csarnokban is három Európa-bajnok kosárlabdázó – Sarunas Marciulonis, Sarunas Jasikevicius és Ramonas Siskauskas óriásposztere köszönti a falakról a látogatót. Ők mindannyian a Lietuvos Rytas játékosaiként alapozták meg szakmai hírnevüket, mielőtt Európa legnevesebb csapataiba igazoltak. A Rytas a bajnoki találkozóit játssza abban a létesítményben, ahol a hölgyek az Euroligában fogadják ellenfeleiket.
Egy régi, kedves ismerős Pisszenés nélkül végezték a bemelegítő gyakorlatokat a MiZo-Pécs játékosai a csütörtök esti edzésen, amikor nyílt az ajtó és kedves ismerős lépett be a terembe. Jolanta Vilutyte, a pécsiek valaha volt egyik legjobb, de mindenképpen a legnépszerűbb idegenlégiósa nem hagyta ki az alkalmat, hogy láthassa egykori játszótársait. Karján háromhónapos kisfiával, Arturasszal, valamint férjével Szergejjel jöttek, és bár Rátgéber László nem tűr semmilyen fegyelmezetlenséget a tréningeken, ő volt az első, aki széles mosolylyal, és két puszival üdvözölte a tavaly még a mostani ellenfelet erősítő centert. Persze a játékosok arca is felderült, de ők nem hagyhatták abba az előírt gyakorlatokat. Béres Tímea volt az egyetlen, aki felugrott és két puszit nyomott hajdani centertársa arcára, megcirógatta a pici gyermeket, majd szaladt vissza tenni a dolgát. Naná: ő az egyetlen édesanya a pécsi csapatban. A tréning végén aztán senki nem mulasztotta el, hogy megsimogassa a kisfiút, aki mosolyogva fogadta az érdeklődést, bár látszott az arcán, hogy meglepi a magyar, angol, szerb szókavalkád, hiszen otthon az oroszon és a litvánon kívül mást nem hallott még. Egyébként azok, akik együtt játszottak Vilutytével, mindannyian készültek a találkozásra. Sorra kerültek elő Béres Tímea, Iványi Dalma, Albena Branzova és Fegyverneky Zsófia sporttáskáinak mélyéről a kisebb-nagyobb ajándékok.
Vilutyte amúgy látta a litván televízióban az első pécsi összecsapást, mint ahogy megnézte a pénteki mérkőzést is. ,,Kicsi még a fiam, hátha megijed amikor nagyon kiabálnak. Inkább otthon nézem a meccset” – mondta Vilutyte, aki arra a felvetésre, hogy nem kapott-e kedvet ahhoz, hogy néhány percre beálljon játszani, ezt felelte: ,,Nem, köszönöm. Nekem már más dolgom van.”