Csúcsderbi a krumpliföldön

Egy éve úton-útfélen azt lehetett hallani: amelyik csapat továbbjut a Chelsea–Barcelona párharcból, biztosan megnyeri a Bajnokok Ligáját. A némi szerencsével a nyolc közé lépő Chelsea végül már az elődöntőben elvérzett, de ez nem ok arra, hogy a két óriás idei csatáját másképp kezeljük, mint az előzőt. Utóvégre az eltelt időszakban mindkettő csak erősödött: az egyik – az európai élcsapatok szezonbeli tétmérkőzéseit figyelembe véve – a legkevesebb gólt kapta, a másik a legtöbbet szerezte.

Feltételezzük, nem szükséges külön hangsúlyozni, melyik melyik: a Barcelona a jelenlegi BL-sorozat csoportkörében is a legeredményesebb volt, az elmúlt hét végén pedig egy ötössel ünnepelte karmestere, Ronaldinho visszatérését. Tőle nagyon sokat várnak a Camp Nouban, és ő sem próbálja kisebbíteni az esemény jelentőségét. „Még mindig itt vannak a fejemben a tavalyi kiesés képei. Nem akarom, hogy megismétlődjenek. Nem követhetjük el ugyanazokat a hibákat, mint akkor. Azt a játékot kell játszanunk, amelyet tudunk, ez esetben nem lehet baj, mert most megvan az az előnyünk, hogy a visszavágót otthon vívjuk” – vélte a brazil.

„Mindenki erről a meccsről beszél, az egész ország felbolydult. Arra kell gondolunk, hogy az egész nemzetet képviseljük. Ami engem illet, hallottam róla, hogy John Terry külön készül rám, de nem törődöm vele, éppen úgy edzek, ahogy szoktam. Tisztelem a Chelsea védelmét, azért megpróbálok majd kiszabadulni a szorításból. Tudom, hogy a gyep rossz állapotban van, de ez mindkét felet egyformán fogja zavarni, úgyhogy nem aggaszt” – tette hozzá Ronaldinho.

Nem véletlenül hozta szóba a pálya minőségét: a katalán sajtó már napok óta azon sopánkodik, hogy a göröngyös talajon – amelyet a Colchester elleni FA-kupa-meccsen a tévénézők is megcsodálhattak – nehezen fog érvényesülni a Barca sok passzra épülő futballja. Némelyek burkoltan azzal is meggyanúsították az angol klubot, hogy szándékosan hanyagolta el ennyire a füvet. Ezt José Mourinho természetesen nem hagyhatta szó nélkül – megjegyzendő, előbb viszszautasította a kritikákat, később maga nevezte „krumpliföldnek” a Stamford Bridge-et. „Csak ostoba emberek gondolhatják, hogy egy Chelsea kaliberű egyesület elégedett lehet ezzel a pályával. Ugyanakkor szerintem valójában nem olyan rossz, mint amilyennek kinéz” – hangoztatta a fiatal szakvezető.

Megvan tehát az első konfliktusforrás, bár ebből remélhetőleg nem lesz olyan csúnya botrány, mint amely az előző idény két mérkőzését beárnyékolta. Mourinho a barcelonai odavágón azzal vádolta meg kollégáját, Frank Rijkaardot, hogy a szünetben bement Anders Frisk játékvezető öltözőjébe. Miután kiderült, hogy ez nem igaz, a portugál szemrebbenés nélkül áthárította a felelősséget egyik beosztottjára, és ahhoz sem volt egy szava sem, hogy Frisk a Chelsea-szurkolók életveszélyes fenyegetései miatt visszavonult.

Rijkaard nem felejtette el az esetet, keddi nyilatkozatában legalábbis egyértelműen ellenlábasa vádaskodásán élcelődött. „A norvég bíró nagyon közeli barátom. Szinte naponta beszélünk, és ha csak tehetjük, együtt is étkezünk” – mondta gúnyosan a holland szakember. Amikor Mourinhóról kérdezték, így felelt: „A szakmai kvalitásai mindenki számára nyilvánvalóak, viszont még sohasem ültem le vele kávézni, ezért nem tudom, miféle személyiség lehet.”