Visszatérhetnek a bírók

A bírósztrájkban részt vevő 22 játékvezető közül hat már májusban kifarolt a szekértáborból, nekik gyorsan megbocsátott a szövetség. A maradék 16 közül további öt még idejében, 11 pedig túlságosan későn visszakozott, így az előbbiek kizárólag utánpótlásszintű vagy alacsonyabb osztályú meccseken fújhatnak, utóbbiak viszont egyáltalán nem működhetnek közre bajnoki találkozókon. Azért nem írjuk, hogy hiányoznak a keretből, mert az MVLSZ vezetőtestülete még a nyáron módosította az ide vonatkozó szabályt, és úgy határozott, hogy nincs határ (azaz keret), 0–100 éves korig bárkit küldhetnek mérkőzésre, akinek van játékvezetői vizsgája. Miután elvi kérdésként kezelték a „bűnösök” elmeszelését, a hirtelenében keletkező jelentékeny űrt csak a korhatárt régen túllépő, illetve teljesen zöldfülű kollégákkal vagy a klubokban és a szövetségben edzőként dolgozó szakemberekkel töltötték ki. Persze a szövetség büszkén hangoztatta, hogy lám, minden meccset megrendeztek (megjegyzés: a legutóbbi rangadók egyikén sem voltak gólbírók!), s lám, az eltiltottak nélkül is van élet – ám ez gyönge lábakon álló magyarázat. A gyanú árnyéka ugyanis óhatatlanul rávetődik arra a játékvezetőre, aki nem feltétlenül szándékosan, de (akár döntő módon) hibázik, és klubnál edzősködik… Aki pedig évek óta nem fújta a sípot vagy éppen alig egynéhány (utánpótlás-) találkozó áll a háta mögött, nem tud olyan szinten mérkőzést vezetni, mint aki évek óta folyamatosan gyakorolja a hivatását. Kivételek persze akadhatnak, de általában nem normális a kialakult helyzet – amely megváltozni látszik, ugyanis a háttérben tárgyalások kezdődtek Martin György MVLSZ-elnök és a játékvezetők delegáltjai között.

„A játékvezetők, a versenybírók és az ellenőrök testületének elnöke, Pázmányi Gábor, valamint a férfiliga vezetője, Tóth Sándor javasolta, hogy térjenek vissza a játékvezetők – mondta Martin György. – Szűk vezetői körben egyeztettem, kialakítottunk egy álláspontot, hétfőn ennek szellemében tárgyaltam a bírók képviselőivel. Vagyis: ha a játékvezetők a nyilvánosság előtt kijelentik, hogy rossz döntést hoztak, amikor visszaléptek a bíráskodástól a bajnoki döntő második meccse előtt, akkor a JVET levélben fogja kérni az elnökséget, hogy a február kilencediki ülésén tűzze napirendre az ügyet.”
A klubok ha nem is nyilvánosan, de egyre többet morogtak a gyakran gyenge játékvezetés miatt, éppen ezért megkérdeztük Martin Györgyöt – aki maga is magas szinten fújta a sípot –, mi a véleménye a bírókról. „Szerintem baromi jók” – mondta határozottan az elnök.

A félreállítottak között találjuk Kiszelly Gábort, aki Athénban a női fináléban, a montreali világbajnokságon pedig a férfiak bronzpárharcán működött közre. „Székely Zoltán kollégámmal vettünk részt a hétfői megbeszélésen – mondta Kiszelly. – Noha csak csütörtökön döntünk, személyes véleményem, hogy a Martin György által feltételként szabott nyilvános levelet megírjuk, mert így pont kerülhet az ügy végére. Jólesett, hogy a csapatokat tömörítő liga is kezdeményezte a visszatérésünket, már csak ezért is helyes döntés lenne, ha teljesítjük az elnökség kérését.”
A jelen állás szerint reped a jégfal, a tűz közelében állók szerint szinte biztos, hogy 16 személlyel bővül az a lista, amelyből a versenybíróság válogathat a bajnoki fordulók előtt. ---- M ---- T