Sikerekben gazdag, ám anyagilag szegény évet zárt a Magyar Tornaszövetség. A júniusi, debreceni Eb-n Berki Krisztián lólengésben aranyérmes lett, a melbourne-i vb-n Gál Róbert talajon harmadikként végzett. Kérdés, hogy versenyeztetésükre a jövőben lesz-e anyagi fedezet.
A honi tornasport egyik új kirakatembere, Gál Róbert társaival egyetemben méltatlan körülmények közepette készül a világ meghódítására
A honi tornasport egyik új kirakatembere, Gál Róbert társaival egyetemben méltatlan körülmények közepette készül a világ meghódítására
A férfiak hozták az eredményeket 2005-ben is, a magyar női tornáról azonban nem mondható el, hogy a világ élvonalába tartozna, a vb-re is csak egy versenyző, Péntek Tünde juthatott el (talajon a selejtezőben búcsúzott). Felkészülését anyagi nehézségek hátráltatták, ráadásul az utazását sem tudta fedezni a szövetség – saját, illetve szponzori pénzen utazott.
– Az év végére elfogyott a pénzünk, s mivel az állami támogatás az utóbbi években folyamatosan csökken, már a költségvetési lyukakat sem tudjuk belőle befoltozni – mondta Altorjai Sándor (képünkön), a tornaszövetség főtitkára.
– Vannak konkrét következményei a pénzhiánynak? – A napokban kénytelenek voltunk megválni a ritmikus gimnasztika együttes kéziszercsapatának orosz edzőjétől, Berek Irinától, mert nem tudtuk megfizetni. Ez azért is fájó veszteség, mert az oroszok a sportágban megkérdőjelezhetetlen tekintélyek, épp ezért sportdiplomáciai szempontból sem lett volna hátrány, ha a magyar csapat edzőjeként orosz szakember neve szerepel.
– Az állami forrásokból eddig mire futotta? – Az edzőtáborozást finanszíroztuk belőle, de az e célra fordítható összeg is csupán egyharmada a korábbinak.
– A debreceni Európa-bajnokságot pozitív mérleggel zárták? – Éppen fedezni tudtuk a költségeinket, tehát nullszaldósok voltunk. Önerőből finanszíroztuk a kontinensversenyt, amelynek a megrendezésére a nemzetközi szövetség kért fel minket. Nagy vállakozás volt, hiszen szerenkénti Európa-bajnokságot mi rendeztünk először. Állami támogatás híján a kiszolgálás, bevallom, puritánabb volt a megszokottnál: igyekeztünk spórolni, amin csak tudtunk.
– Pályáznak a közeljövőben világverseny rendezésére? – Nem. Jövőre éppen eléggé nagy feladat lesz, hogy kiutaztassuk a szakágak nemzetközi megméretéseire a versenyzőket – a költségek így is milliókra rúgnak. Nemrégiben beszámoltunk a Magyar Olimpiai Bizottságnak, elmondtuk a problémáinkat, terveinket. Több pénzre lenne szükség az edzőtáborozásra, igaz, pozitívumként elmondhatom, hogy a felkészülést már elkezdtük, a fiúk január harmadikától, a lányok a hónap végétől lesznek Tatán. Április végén és május elején ugyanis már az Európa-bajnokságok következnek.
– Honnan igyekeznek további támogatást szerezni? – Jó hír, hogy a sporthivataltól már megkaptuk az első negyedéves állami pénzt, s noha ettől még nem dúskálunk a javakban, az utalás nagyban megkönnyíti az évkezdésünket. A pénz egy részéből új talajt veszünk a Tornacsarnokba, ahol egyébként a körülmények jelenleg nem megfelelőek a versenyrendezéshez – új öltözők, kiegészítők kellenének, a szivacsgödör állapota is kritikán aluli. Sikerként könyveljük el, hogy találtunk olyan támogatót, aki a vidéki versenyekre szállítja a sportszereket. További szponzorok után kutatunk, illetve a meglévők által próbálunk új kapcsolatokat kiépíteni. A jövő évi kiemelkedő rendezvényünk az április harmadiki tornászgála lesz, amellyel a szövetség százhúsz éves fennállását köszöntjük az Operettszínházban. Ezen a rangos eseményen szeretnénk újabb szponzorokat megnyerni.