A végén még az egyik pontért is küzdeni kellett

Az eredmény pedig látványos, elég csak a svájci kontinensbajnokság kvalifikációs párharcaira gondolni. A derék lengyelek a sorsolás pillanatában reménytelen szituációban érezhették magukat, ám bebizonyították, hogy esetükben nincs helye a túlzott önbizalomnak: 60–59-es összesítéssel kiverték a legfényesebb korszakán ugyan túl levő, de így is erős Svédországot.

Szóval ez a lengyel válogatott várt Skaliczki László együttesére a Pannon GSM-kupa második napján. A mieinknél újabb sérülttel bővült az amúgy is terebélyes lista, hiszen a csehek ellen Iváncsik Tamás hasfalhúzódást szenvedett. Hogy a "bevételi" oldalon is legyen valami: játékra kész állapotba hozta az orvosi stáb a szegedi balszélsőt, Vadkerti Attilát.

A lengyelek ezúttal is bizonyítani akarták, hogy nem szabad őket lebecsülni, hatos faluk roppant masszívnak tűnt az első percekben, remekül állta a magyar ostromot. Ráadásul ha gond volt, ott magasodott a többiek mögött Maciej Steczniewski, a 211 centire nőtt kapus. Bizony, ilyen méretek láttán egy igényes kosárlabdaedző is összetenné a két kezét, ha éppen centergondokkal küszködne. Képzeljék el az urat a kézilabdakapuban: a lécet könnyed vállrándítással eléri.
Az óriás kapus bravúrjainak köszönhetően 3–0-ra vezettek a lengyelek, ám néhány perc múlva a mieink leküzdötték a hatalmas termetű hálóőr okozta sokkhatást, és elkezdték a gólgyártást. Ráadásul, a magyar védekezés is feljavult (no meg Mikler Roland sem védett rosszul), így, mivel a lengyelek több mint hét percig nem találtak a hálóba, előbb egyenlítettek, majd az igazi vezérként harcoló csapatkapitány, Gál Gyula vezérletével a vezetést is átvették a mieink (a veszprémi beállós egy ízben ballal is betalált).

Látszott a fiúkon, hogy megjött a játékkedvük, az egyik lerohanás végén a szegedi balszélső, Vadkerti Attila adta fel kínaira a labdát a veszprémi Tombor Csabának (négy nappal ezelőtt még az NB I csúcsrangadóján küzdöttek egymás ellen). A félidő végén mégis a lengyeleknél volt az előny, mindehhez elég volt néhány bizonytalanság.

A második félidőre átalakította csapatát Skaliczki László. Nyitott védekezést alkalmaztak a mieink, Zubai Szabolcs volt a zavaró, mellette a kettes védők léptek ki az ellenfél átlövőire. Támadásban pedig három irányítóval, Lendvay Péterrel, Császár Gáborral és Buday Dániellel próbálkoztak a mieink. A védekezésváltás bevált, hiszen a lengyelek csaknem hét percig nem tudtak gólt lőni a szintén szünet után beszálló Tatai Péternek. Így fokozatosan elhúzott a magyar válogatott, zsebben érezhette a meccset, amikor a káprázatos dolgokat művelő Törő Szabolcs találatával 20–16-ra vezetett.

Ekkor azonban rövidzárlat következett, s a negyedóra alatt mindössze három gólig jutó lengyel csapat négy perc alatt lőtt négyet, azaz egyenlített. A nagy vészben a kapitány visszaküldte Gál Gyulát, aki vissza is szerezte a mieink számára a vezetést, ám a végjáték csacsi hibái miatt – belül az utolsó percen – ismét a lengyeleknél volt az előny, ráadásul Buday kiállítása miatt emberhátrányban játszott a magyar csapat. Tombor azonban így is egyenlíteni tudott, vagyis csütörtökön a tornagyőzelemért játszhatnak a mieink Szlovákia ellen.

A Meccs legjobbja: Gál Gyula
A címet Gál Gyula nem csupán azzal érdemelte ki, hogy öt góljával ő volt az együttes egyik legeredményesebb játékosa, hanem azzal is, hogy mint a mezőnyjátékosok korelnöke, tapasztalatait kihasználva szervezte a játékot, megküzdött a lengyel beállósokkal, helyzeteket alakított ki, sáncolt, sőt egy esetben jobbkezes létére ballal lőtt gólt a vendégek 211 centi magas kapusának, Maciej Steczniewskinek.

"Így jött ki, ha ballal kell lőni, akkor azzal kell… – mondta Gál Gyula. – Egy ilyen magas kapusnál egyébként talán még kicsit több is a lövőhely a dereka mellett vagy a lábai alatt, mint a pici, ugribugri kapusoknál. Sajnálom, hogy a végjátékban elkövetett buta hibáink miatt nem nyertük meg a mecscset, de éppen arra jók az ilyen felkészülési tornák, hogy rámutassanak a hibákra."

MESTERMÉRLEG
A végjátékot elrontottuk. Erre a jövőben nagyon oda kell figyelni. A csapat most sok tehetséges fiatalból állt, s ha a hiányzók itt lettek volna, megnyerjük a mérkőzést. A fiatalok még sokszor hullámzó teljesítményt nyújtanak.
Skaliczki László, a magyarok kapitánya

Reális a döntetlen, bár egy kicsit közelebb álltunk a győzelemhez. Kedden a magyar csapat gyorsabban játszott, de ezúttal mindkét együttesen látszott már némi fáradtság. Most csak négy biztos csapattag van velünk.
Daniel Waszkiewicz, a lengyelek kapitánya