Balatoni utószezon, átmosással

Vékony porcukorréteget vont a hó a balatonfűzfői uszodát körülölelő parkra. Az üvegfalak között álmosan köröznek a karok, csendesen beszélgetnek a pólóválogatott játékosai. Kemény Dénes kapitány a rövid együttlét harmadik, utolsó edzését készül megtartani kedd délelőtt, és már a vasárnap kezdődő, ötnapos felkészülés tervét nyomja a játékosok kezébe. Steinmetz Ádámnak például hatszor kell jelentkeznie a németek és a szlovákok elleni kétkapuzásokon, de lesz olyan társa, aki kétszer és olyan, aki mind a nyolcszor vízbe ugrik.

Nem irigylem a keret tagjait. Ahelyett, hogy kisimíthatták volna a hét végi kupameccseken szerzett "gyűrődéseiket", hétfő reggel kocsiba ültek.
"Vasárnap éjjel kettőkor keltünk, akarom mondani, le sem feküdtünk Volgográdban, és este hatra értünk Budapestre" – mondja lazítás közben Kiss Csaba, az Eger vb-ezüstérmes pólósa. A "könnyed", 2500 kilométeres túra nem a legelfogadottabb hangolás, de mit lehet tenni, a nemzeti színek köteleznek. Annyi előnyt élvez Kiss, valamint két klubtársa, Gór-Nagy Miklós és Jászberényi Gábor, hogy a hétfő délelőtti tréningen csak amolyan üdítő, ahogy Kemény Dénes fogalmaz, átmosás jellegű úszóadagot teljesíthettek, akárcsak a Domino-BHSE különítménye. Kiss Gergőék savval telt izmokkal érkeztek a Balaton-partra, a Posillipo elleni kiütéses győzelemért alaposan megdolgoztak vasárnap. A klubtól hétfőre megkapott szünnap elúszott, és a karácsonyi hangulatra is várni kell.
"Majd csak huszonkettedike után – utal a soron következő edzőtábor utolsó napjára Fodor Rajmund. – Ajándékot is kellene már vennem, így jól jön, hogy a BVSC elleni meccset már csütörtökön lejátsszuk. Nyerünk két szabadnapot a szlovákok és németek elleni kétkapuzások előtt, és karácsonyig nem kell nonstop vízben lennünk."

Molnár Tamásnak hétfő reggel sem okozott megoldhatatlan feladatot a korai kelés. "A gyerekek ébresztettek, úgyhogy edzésben vagyok" – nyugtat meg a négy hónapos ikrek édesapja.
Kemény Dénes is azt magyarázza – míg játékosai Vári Attila és Steinmetz Ádám szakedzők útmutatásai alapján szelik át a medencét –, hogy a fizikai munkán túl a együttlét, a beszélgetések miatt is fontos a találkozás.
"A csapat gerincét alkotók nehezen szoríthatók ki, az átlagéletkor növekszik, és ahogy idősödnek a játékosok, egyre több mindennapi problémával találkoznak – magyarázza a kapitány. – Például egyre többen családosok, és amíg korábban hazamentek a mamához, aki elkényeztette őket, most ők szolgálnak. Vagyis én most kegyetlen módon elhappoltam őket otthonról."

A szakvezető beszél a skizofrén helyzetről, hogy figyelembe kellett vennie a hét végi kemény meccsek terhelését, azaz nem tudta úgy megdolgoztatni a meghívottakat, ahogy szerette volna. Természetesen számított rá, de jobban örült volna, ha szimpla bajnoki forduló után találkozik játékosaival. Akiknek kissé megkopott a gyorsasága, ám az állóképességgel nincs gond, a bajnokság kellős közepén nem lehet többet várni.

"A tél olyan hó nélkül, mint a sör hab nélkül – tekint ki közben az üvegfalon Kemény Dénes. – Ha még esik egy kicsit, és meg is marad, jó lenne szerdán elmenni vadászni. A fehér háttérben szépen kirajzolódnak az állatok, nem kell sötétben tapogatózni. A vaddisznót alejátsznyebb elejteni, őzbakot tilos lőni, de nehéz azonosítani, mint ahogy a szarvasnál sem könnyű megkülönböztetni az elsőagancsos bikát a tehéntől vagy a tavalyi borjútól."
Nem tudni, végül célkeresztbe kerülnek-e a vadak, ám a pekingi olimpia a hóeséstől függetlenül is foglalkoztatja már Kemény Dénes fantáziáját a fűzfői uszoda melegében…