Kilátástalan a Lombard játéka

Noha a mérkőzés előtt kiadott összeállításban szakmai igazgatóként Szentes Lázár volt feltüntetve, a kezdő tizenegy kihirdetése, mi több, a csapat felkészítése már az előző fordulót megelőzően is Zsivóczky Gyula hatáskörébe tartozott. Hogy mégis az erkölcsi kifogásai miatt a kispadról önként felálló szakember neve szerepelt a jegyzőkönyvben, annak az a magyarázata, hogy Bíró Péter klubtulajdonos csupán december 11-ével fogadja el a lemondását. Ami pedig az említett erkölcsi kifogásokat illeti, bár senki sem meri kimondani, sokan tudni vélik: egy-két labdarúgó úgy adja el a mecscseket, mint a faárus decemberben a lucfenyőt… A sporttelephez közeli totózóban állítólag szombat délután is nagy volt a forgalom, ám aggodalomra semmi ok, most a pápai szurkolók fogadtak, mégpedig arra, hogy 12 fordulón át nyeretlen együttesük megszerzi első bajnoki győzelmét.

A sikerrel és ezzel együtt a REAC megelőzésével kalkuláló hazaiak azért nem kockáztattak túl sokat, hiszen csatárként mindössze Marijan Nikolic szerepelt. Az "egyedülálló" horvát légiós mögött ugyan négy középpályás is felsorakozott, a támadások legföljebb akkor voltak veszélyesek, ha a labda – nem kis zavart keltve a fővárosiak védelmében – megcsúszott a vizes füvön (hogy a gyep "csak" nedves volt, nem pedig havas, az a Lombardért még lapátolni is hajlandó drukkerek érdeme). Meglehetősen egyoldalú volt a pápaiak játéka: amilyen aktívnak bizonyult a balszárnyuk, olyan passzivitás jellemezte a jobb szélt. Ebből talán az is kiderül, hogy az ügyetlen favágó még az egyetlen megmaradt kezén is megszámolhatta volna, hány keresztlabdával próbálkoztak a vendéglátók…

A stabilnak tűnő, ám a négy hátvéd előtt két védekező középpályást is felvonultató REAC a 20. percben tette az első veszélyes látogatást vetélytársa kapuja előtt – és hogy érdemes lett volna többször is kísérleteznie, azt Cseri Gergő szerencsés találata is bizonyította. Ha valaki abban a pillanatban látta a tizenhét tagú, a sereghajtó ellen szerzett vezető gólt ünneplő REAC-tábort, rádöbbent, milyen szép is a futball.

A félidőből hátralévő 25 percben ugyanakkor azt tapasztalhatta, milyen csúnya is tud lenni – igaz ez még akkor is, ha a hajtós, de gyenge színvonalú félidő zárásaként Hercegfalvi Zoltán kiegyenlítette csapata hátrányát.

Meglehet, a meleg öltözőből a jegesmedvéknek is elrettentő hidegbe való kijövetel okozta, de a találkozó résztvevői úgy elkezdtek hajtani, ahogy az első perctől fogva kellett volna. Itt is, ott is adódtak helyzetek – pontosan célzók viszont sem itt, sem ott. A kiegyenlített játéknak Müller Zsolt kiállítása vetett véget a 70. percben, majd az emberelőnyös helyzetet a látogatók gyorsabban kihasználták, mint azt Kanada jégkorong-válogatottja szokta, és már vezettek is újra.
Zsivóczky Gyula a japán Honma Kazuót is bevetette, ám sem a "kamikazeakció", sem a kétségbeesett hazai rohamok nem hoztak eredményt (nem úgy Torma Gábor lövése). Elmondható: kilátástalanul játszott a Pápa. A meggyőzőbb REAC viszont a szezonban harmadszor ízlelhette meg azt, amit a Lombard még egyszer sem: mily édes a győzelem.

---- M ---- A