A Megváltó szegedi jelenése

Szombaton 16.15 órakor a Pick-Szeged férficsapata a Bajnokok Ligája D-csoportjában sorsdöntő összecsapáson fogadja a spanyol Barcelonát. A vendégek meganynyi világ- és olimpiai bajnok világsztárja közül az egyik legnevesebb David Barrufet, a földkerekség legjobb kapusának számos alkalommal megválasztott csapatkapitánya, az El Salvador, azaz a Megváltó becenévvel illetett hálóőr.

– Már az utazás lázában ég?
– Egy kicsit – mondta David Barrufet. – Nem is annyira az utazás, sokkal inkább a szombati meccs lázában.

– Ezek szerint fontosnak tartja a Pick-Szeged elleni összecsapást?
– Az idény egyik legfontosabb meccsének. Nagyszerű csapat a Szeged, ezért lepett meg annyira, hogy a múlt szombaton 23–22-re kikapott a bosnyák Ljubuskitól. Először azt hittem, rosszul írták az eredményt.

– Mi is… Ismeri a szombati ellenfelet?
– Tudom, hogy tele van délszláv játékosokkal, és természetesen azzal is tisztában vagyok, hogy a mi magyar sztárunk, Nagy László is szegedi.

– Apropó, volt már Szegeden?
– Hogyne, tavaly is, amikor egy góllal kikaptunk. S korábban még kétszer találkoztunk valamelyik európai kupában a szegediekkel.

– Miért nem jött el Nagy László esküvőjére? Nem hiszem el, hogy a neve nem szerepelt a meghívottak listáján.
– Jöttem volna, de éppen akkor dolgom akadt. A spanyol válogatott kapuját védtem a Mediterrán Játékokon.

– Lacival milyen a viszonya?
– Baráti. De szerintem ez teljesen természetes.

– Jól olvastam az életrajzában, hogy a Barcán kívül más klubcsapatban nem játszott?
– Jól olvasta, és nem is kézilabdázom már. Elmúltam harmincöt éves, innen megyek nyugdíjba.

– Eszerint már a visszavonulást fontolgatja?!
– Eszem ágában sincs búcsúzni! Csak arról van szó, hogy olyan katalán vagyok, hogy már katalánabb nem is lehetnék. Kék-vörös vér folyik az ereimben, Barcelonában születtem, világéletemben ennek a csapatnak szurkoltam.

– Mikor kezdett el kézilabdázni?
– Nyolcévesen, egy sportiskolában, hat évvel később igazolt le a Barca.

– Van családja?
– Van, a lányom, Noa négyéves, Ian fiam tizenhét hónapos.

– És ők nem akarják az eddiginél többet látni a papát?
– Ha arra gondol, hogy szeretnék, ha már visszavonulnék, ez nincs így. Büszkék rá, hogy a Barca csapatkapitánya vagyok.

– Akit nyilván mindenki megismer az utcán.
– Téved, nyugodtan mászkálhatok a Ramblán, a kutya sem figyel fel rám. Legfeljebb ha egy barátommal találkozom.

– Komolyan? Nem lettek nemzeti hősök, amikor az év elején Tuniszban megnyerték a világbajnokságot?
– Dehogynem, pontosan egy hétig. Aztán visszatért minden a régi kerékvágásba, visszasüppedtünk az ismeretlenségbe. Spanyolországban van a futball, aztán megint a futball és a futball, s egy jókora szünet után a kosárlabda, majd a tenisz, s valahol a negyedik hely táján a kézilabda.

– Ez jó?
– Abból a szempontból igen, hogy így legalább az utcán békén hagynak. Viszonylagos ismeretlenségünk miatt viszont a fizetésünk is jócskán a futballistáké, meg a kosarasoké után kullog.

– Pedig a spanyol liga, az ASOBAL a világ talán leggazdagabb, legszínvonalasabb bajnoksága.
– Hogy a leggazdagabb-e, azt nem tudom, de hogy a legszínvonalasabb – a német ligával együtt –, az több mint valószínű.

– Ahogy látom az eredményeiket, száguldanak a hazai bajnokságban.
– Szerdán este 36–27-re vertük meg az Alteát, huszonöt percet védtem, annyi is elég volt.

– Jól ment a védés?
– Nem ment rosszul, és a csapat is remekelt. Ez volt hét forduló alatt a hetedik győzelmünk. Idén még erősebbek vagyunk, mint a legutóbbi szezonban. Legalábbis nekem úgy tűnik.

– Az idei vébédöntőt a horvátok ellen nyerték meg 40–34-re. Aztán többen odaszerződtek a Barcába az akkori ellenfeleik közül.
– Egészen pontosan Igor Vori, az egyik beállósunk. A másik, Davor Dominikovic már a múlt idényben is nálunk játszott. De van francia, szerb, dán, szlovén, és Laci személyében magyar válogatott játékosunk is.

– Milyen tervekkel jön Szegedre?
– Győzelmiekkel. S mielőtt megkérdezné, a spanyol bajnokságot és a Bajnokok Ligáját is szeretnénk megnyerni. Tavaly e kettőből "csak" az utóbbit sikerült, most odahaza is a legjobbak akarunk lenni. Ismétlem, erősebb a keretünk, mint tavaly volt.

– Befejezésül azért árulja el, miért hívják önt Megváltónak – bár van némi sejtésem.
– Ez spanyolul úgy van, hogy El Salvador, s ugyan nem tudom, miként fordítják magyarra, de ez inkább megmentő, semmint megváltó. Elég sok hétméterest megfogtam már az elmúlt tizenöt évben, rengeteg nehéz helyzetből kirángattam a csapatot, tehát sokszor megmentettem már.

– Ugye, nem veszi zokon, ha titkon azt szeretnénk, Szegeden ez ne sikerüljön…