Lothar Matthäus: Hagyjanak dolgozni!

– Mielőtt a szokásos érveket sorakoztatná fel a fiúk küzdőszelleméről, harcosságáról, illetve megalkuvást nem ismerő játékáról, árulja el, hogy a horvátok ellen miért nem kockáztatott. Húsz perc volt hátra, amikor jött a hír, hogy a gyengécske bolgárok pontot vesztettek Máltán, megadva a lehetőséget arra, hogy mégis a magyaroké legyen a csoport harmadik helye.
– Nem is értem a felvetést – mondta Lothar Matthäus. – Hogyan, miként kellett volna nekem kockáztatnom húsz perccel a vége előtt? Magyarázza el, kérem, ön szerint mi lett volna akkor a helyes lépés?

– Behozhatta volna esetleg a lendületes Halmosi Pétert vagy a Vasas gólerős csatárát, a kedden behívott Gyánó Szabolcsot. Miért nem volt bátrabb?
– Ez jó! De nem csodálkozom már semmin, megszoktam, hogy a magyarok szeretnek álmodozni. Nézze meg a tényeket, hogy kivel játszottunk, és hogy az ellenfelet milyen futballisták alkották. Ugye, nem kell felsorolnom milyen klubokban futballoznak a horvátok? És talán arra sem kell felhívnom a figyelmét, hogy a mi cserepadunkon kik ücsörögtek. Ha mindezeket figyelembe veszi, lehet, hogy fel sem teszi ezt a kérdést…

– Mit ért azon, hogy a magyarok szeretnek álmodozni? Nem a magyarok, hanem ön volt az, aki az első perctől kezdve továbbjutásról beszélt.
– Amikor munkába álltam Magyarországon, fogalmam sem volt a viszonyokról és a játékosok tudásáról. Én nem mondtam mást, minthogy mindig győzni akarok, maximalista emberként csak a továbbjutásban tudok gondolkodni. Hallhatta, a játékosaim is megerősítették mindezt. Úgy nincs értelme nekivágni semmilyen feladatnak, ha az ember eleve lemond a győzelemről. Persze, hogy a továbbjutásról beszéltem mindig, mert hittem benne, hogy közös munkával, összefogással elérhetjük a céljainkat. Nem sikerült, de én mégis bizakodó vagyok, és azt mondom, a magyar futball jó úton jár.

– Nincs önben hiányérzet? Nem érzi úgy, hogy a visszafogottan futballozó horvát ellenfelet legyőzhettük volna?
– Nos, ön úgy látta, hogy visszafogottan futballoztak a horvátok, én meg azt mondom, tökéletesen végrehajtották azt, amit elterveztek. Klasszis futballistáik vannak, remek szövetségi kapitány irányítja a gárdát, és mindez meg is látszott a teljesítményükön. Gyakorlatilag lezárták a területet előttünk, még ösvényt sem hagytak nekünk a támadásokra. Ráadásul az első fél órában annyira indiszponáltan, visszafogottan futballoztak a játékosaim, mintha meg lettek volna ijedve. Túlságosan tisztelték a horvátokat. Úgy pedig nehéz sikeresen megvívni egy csatát. Egy szó mint száz, jó eredmény ez a nulla nulla, főként akkor, ha figyelembe vesszük, hogy nálunk egy teljesen felforgatott csapat futott ki a pályára. És ha már a támadójátékunkat kritizálta: öt csatárom sérült, ám ennek ellenére a második félidőben többet birtokoltuk a labdát, és még azt is mondhatnám, mi irányítottuk a játékot. A horvátokról még csak annyit, megérdemelten jutottak ki a világbajnokságra, a selejtezősorozatban a hollandok mellett ők játszották a legszebb futballt.

– A magyar csapat pedig a nyolcadik csoport negyedik helyén végzett, úgy, hogy egyetlen gólt lőtt a nagy riválisoknak, a horvátoknak, a svédeknek, a bolgároknak.
– Igen, de nem sokon múlt, hogy harmadikok legyünk, ami az erőviszonyok alapján bravúros eredmény lett volna. És ez a siker nem csak a játékosokon múlt, ezt állítom. Futballistáim erre a meccsre úgy készültek, hogy pontosan érzékelték a háttérben zajló hatalmi harcot, zűrzavart, aknamunkát, vagy nevezzük bárhogy. Ezért most szeretném megköszönni játékosaimnak azt a nyugalmat, amellyel végül is pályára léptek, ugyanakkor szinte követelve kérem, hagyjanak már minket dolgozni, és fejezzék be az áskálódást. Próbáljanak meg a magyarok végre egyszer már pozitívan gondolkodni, s ebből a nulla nullából is merítsenek erőt. Például a kritikusaink, az újságírók is.

– A legnagyobb kritikusai immár az MLSZ elnökségének tagjai. Csütörtökön megbukott volna. Mit szól ehhez?
– Ami a magyar futballban zajlik most, az komédia. Ön szerint egy jól működő demokráciában előfordulhat, hogy az embereknek megszabják, hogyan szavazzanak? Nem tudom Kisteleki István ligaelnököt miért hajtja ennyire a hatalomvágy, úgy veszem észre, hogy ki akarja végezni a magyar futballt, a közös rendezésre vonatkozó 2012-es Eb-pályázatot is veszélybe sodorja. Remélem, valakinek sikerül megfékezni őt. Az MLSZ elnöke, Bozóky Imre jól tette, hogy a FIFA-hoz fordult. ---- C ---- &