Az ellenünk készülő Crespo góllal tért vissza

A Highbury-stadiontól idén, 93 év után búcsúzó Arsenal nem kezdett különösebben jól a Szarkák ellen, az első kapuralövést például csak negyedóra után regisztrálhatták, Bergkamp révén, míg a másik oldalon az egyszem vérbeli csatár, Alan Shearer hibázott el egy lehetőséget.

A 32. percben aztán Steve Bennett játékvezető azonnali piros lappal kiállította Jermaine Jenast, a Newcastle elvágyódó középpályását, aki egy, talán inkább ügyetlen, mint szándékosan durva mozdulattal kirúgta Gilberto Silva lábát.

“Veszélyes megmozdulás volt Jenasé, a jobb lábával Gilberto támaszkodó lábába rúgott" - értékelte az esetet a meccs után az Arsenal edzője, Arsene Wenger.

Emberelőnyben már erőteljesebben rohamozott az Arsenal, de a remekül védő Shay Given eszén hosszú ideig nem tudtak túljárni a játékosai. A Newcastle középpályáján a két új szerzemény, Emre és Parker kiválóan játszott, Shearertől pedig még egy lesgólra is futotta, így a hősiesen védekező Szarkák tulajdonképpen nem ok nélkül bízhattak a döntetlenben tíz perccel a vége előtt.

Bennett bíró azonban ekkor újra főszerephez jutott, bár elfogulatlanul szemlélve az esetet, szívfájdalom nélkül adhatott tizenegyest a csereként beállt N’Zogbia Fredrik Ljungberg elleni szabálytalanságáért.

“A lábam útjába tette a sajátját, ha pedig ilyenkor nem éri el a labdát, akkor tizenegyest kell adni" - emlékezett vissza az esetre a svéd középpályás.

Thierry Henry gólra váltotta a büntetőt (bár Given még hozzáért a labdához), Van Persie a végén bevágott még egyet, így az évkönyvekbe biztos Arsenal-győzelem kerül majd - pedig két hazai pont sorsa sokáig veszélyben forgott. Így láthatta ezt Graeme Souness, a Newcastle menedzsere is, aki valószínűleg a bíró teljesítményével volt oly mértékben elégedetlen, hogy nem is volt hajlandó szóba állni az újságírókkal a meccs után.


José Mourinhónak, a Chelsea mesterének is lehetett oka az elkeseredésre, miután bajnokcsapata már az első akadálynál majdnem megbotlott: a sztárgárda csak egy 1-0-ra volt jó a története első "premierligás" meccsét játszó Wigan Athletic-kel szemben, és nem kis szerencsével szerezte meg a három pontot.

A londoni kékek ugyanis rohamoztak becsülettel az összehasonlíthatatlanul gyengébb játékoskerettel rendelkező Wigan ellen, de a hazaiak nem játszottak alárendelt szerepet, sőt, mezőnyben, mondhatni, partnerei voltak a nagyágyúknak. Az első helyzet is az ő nevükhöz fűződött a negyedik percben, és később is nyílttá tudták tenni a küzdelmet - bár meg kell hagyni, két vendéghelyzetre jutott egy akciójuk.

Mourinho is érezhette, hogy valamivel több kell a kiscsapat ellen, így Arjen Robben és Eidur Gudjohnsen helyett Shaun Wright-Phillips és Joe Cole állt be a támadósorba. Ők sem javítottak azonban számottevően a helyzeten, a másik oldalon viszont Camara és Roberts jól tartották meg a labdát, várták a felzárkózó társakat, és helyzeteket alakítottak ki - a Wigan tehát egyáltalán nem bunkerfocival készült a bajnok ellen, és végig tartotta is magát taktikájához.


Amely taktika az utolsó pillanatokban akár három pontot is érhetett volna, ám végül egyet sem kasszírozhattak a hazaiak. Két gyors akció után Andreas Johansson, majd Alan Mahon állhatott volna ugyanis egyedül Petr Cechhel szemben, de mindketten elrontották a hatalmas lehetőséget.

A futball örök közhelye (vagy törvénye, ahogy vesszük), pedig azután újra beigazolódott: a 93. percben a csereként beállt, a Milantól a nyáron visszatért Hernan Crespo egy látszólag veszélytelen pozícióból leadott káprázatos, 17 méteres lövéssel szertefoszlatta a Wigan-drukkerek álmait. Az azonban bizonyos, hogy ha az Athletic egész évben állandósítani tudja mostani formáját, jó esélye lehet a bennmaradásra. ----