Alekna mögött kiadó a dobogó

- Azt hiszem, nem rossz a formám, talán egy hajszállal gyengébb, mint tavaly ilyenkor volt - mondta elutazása előtt az athéni olimpia ezüstérmes diszkoszvetője, Kővágó Zoltán. - Mindenesetre bizakodva várom a világbajnokságot, úgy érzem, jól sikerült a felkészülésem.


- Miként látja az esélyeit?
- Az olimpiai bajnok Virgilijus Aleknát nem lehet legyőzni, az idén olyan formában versenyez, amilyenben diszkoszvető még sohasem volt. Mögötte azonban többen is a dobogóért küzdenek. A legutóbbi madridi viadalon öten értünk el fél méteren belüli eredményt, ehhez jön még az észt Aleksandr Tammert, akit június elején láttam legutóbb, utána eltűnt. A fehéroroszok is előhúzhatnak valakit, aki nagy dobással rukkolhat ki, ez nem lenne tőlük szokatlan. Szóval a másodiktól a hatodik helyig centiméterek döntenek majd a sorrendről. De nekem nem ezzel kell foglalkoznom, az első feladatom mindig az, hogy túléljem a selejtezőt.
- Helsinkiben hűvös időre és esőre kell számítani. Ez mennyire befolyásolja az eredményeket?
- Az esőnek egyikünk sem örül, mert csúszik a kör. Ráadásul a vizes diszkosz könnyen kicsúszhat a kezünkből, s mivel gyors mozdulatról van szó, ha hibázunk, nehéz korrigálnunk. Ez persze mindannyiunkra vonatkozik, az eső több méterrel is ronthatja az eredményeket.

- A hideg?
- Az kevésbé. Tavaly Athénban a nagy melegben nagyon izzadtam, sok folyadékot vesztettem, be is görcsölt a lábam. Ha nem nulla fokról van szó, akkor a hideg nekem inkább jó lehet. A szél azonban beleszólhat abba, hogy ki kerül a döntőbe. Helsinkiben délután rendezik a selejtezőt, aminek előnye, hogy ilyenkor nagyobb az ember teljesítőképessége. Csakhogy előfordulhat, hogy a korábbi selejtezőcsoport még szélben dob, a későbbi pedig akkor kerül sorra, amikor már megnyugszik a levegő. Ez megint méteres különbségeket jelenthet.
- Ki melyik csoportba kerül?
- Ezt csak a verseny előtti este tudjuk meg.

- Hogyan értékeli eddigi nyári teljesítményét?
- A legutóbbi versenyemen, Madridban dobtam a leggyengébben, 64.01 métert értem el, ami sokkal jobb, mint a tavalyi legkisebb eredményem, amely 62 méter volt. A többi versenyemen 65.62 és 65.99 méter között teljesítettem, vagyis negyven centin belül dobtam. Ez részben jó, mert kiegyensúlyozottságot jelent, rossz viszont, mert ebből már ki kellett volna jönnie egy 68-69 méteres dobásnak. Ideális körülmények között, ha a technikám is jó, képes lehetek ekkora teljesítményre.
- Az előjelek inkább kedvezőek?
- Igen, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezt az évet kicsit könnyebben vettem a tavalyinál. Bárkivel találkozom, mindenki azt kérdezi, hogy az ezüst után jön-e az arany. Ez nem ilyen egyszerű. Tavaly mindent beleadtam, úgy készültem. Nem lehet minden évben a maximumot nyújtani, akkor hamar kiég az ember. Örülök, hogy a formám megfelelő, Helsinkiben dobogóra szeretnék állni, már csak azért is, mert nincs olyan magyar atléta, aki világbajnokságon és olimpián is szerzett volna érmet. De ha nem sikerül elérnem a célom, akkor sem fogok szomorkodni. Jövőre Európa-bajnokság lesz, aztán ismét világbajnokságot rendeznek, van tehát még bőven lehetőségem arra, hogy újabb érmet nyerjek. ---- H ---- C