Jöhet a feltámadás!

- Éppen hazaértem Las Vegasból, mégpedig vegyes érzelmekkel. Élveztem az ottlétet, de a Világkupa-verseny, amiért utaztam, nem sikerült jól, még a hatvannégy között kiestem - kezdte Varga Gabriella.
- Az utóbbi időben mintha nem úgy sikerülnének a dolgai a páston, mint ahogy szeretné…
- Nem baj. Az országos bajnokságon már túl vagyunk, az elődöntőben legyőztem Mohamed Aidát, aztán a döntőben kikaptam Varga Katalintól. Igazából nem csinálok ügyet abból, hogy nem nyertem meg az ob-t, mert bár presztízsértéke lett volna, mégsem erre koncentráltam. Az zavarhatott meg, hogy a döntőig befejeztem a vívást már tizenegy óra körül, de a finálé csak délután négykor kezdődött, a nap során pedig kizökkentem a formámból.
- Jól sejtem, hogy a közelgő Európa-bajnokságon járt már esze?
- Igen, mert azt remélem, hogy az Eb-n leszek csúcsformában. A tavasszal beutaztuk a Távol-Keletet, verseny versenyt követett. Értem el sikereket, de ez egy felkészülés része, akár az országos bajnokság. Nagyon szeretnék jó eredményt elérni Zalaegerszegen, hogy bebizonyíthassam: két évvel ezelőtt nem volt véletlen, hogy mindenkit megvertem.
- Van olyan tőröző, akit ha tehetné, szívesen elkerülne?
- A lengyel Gruchalával nem szeretek annyira vívni, de már tudom, hogy mindeki legyőzhető. A tavalyi kontinensbajnokságon 15:14-re én nyertem, de azért helyette inkább mással állnék ki.
- Eddig kicsit letört volt a hangja, most pedig mintha izgatott várakozás csengene ki a szavaiból.
- Nagyon várom már az Eb-t, mert hazai közönség előtt mindig más vívni. Remélem, sok néző lesz, akik sokat is segíthetnek. Az edzőmmel, Bernáth Zoltánnal céltudatosan készülünk: ő összeállítja a feladatokat, én pedig mindent megteszek. Egyelőre csak annyit mondanék, hogy szeretnék érmet nyerni, mindegy, milyen színűt. Aztán ha mondjuk egy bronzérmet szerzek, s utána újra megkérdez, akkor lehet, hogy nem leszek annyira elégedett.
- Elkísérik a szülei is Zalaegerszegre?
- Ott fognak ülni a nézőtéren, és szurkolnak nekem. A versenyeim közben igyekszem kizárni a külvilágot, ezért szünetekben félrevonulok és zenét hallgatok: mindig mást, de leginkább pörgős számokat. A szüleim (az édesapja, Varga János birkózó olimpiai bajnok - a szerk.) ezt tudják, és nem zavarnak közben, remélem, hogy a végén boldog lesz a találkozás…