- Milyen múltra tekinthet vissza Fehérvár a sportéletben? - kérdeztük Warvasovszky Tihamért, Székesfehérvár polgármesterét, aki a Fejér megyei Sakkszövetség elnökeként maga is tevékenykedik a sportban.- Székesfehérvár azon városok közé tartozik, amelyek történelmükből fakadóan kiemelt jelentőségűek. A nyolcvanas években az akkori országos sportvezetés azt a koncepciót erőltette, hogy egy-egy kiemelt sportegyesületben csoportosítsák össze a versenysportot. Székesfehérvárott jelentős szakmai ellenállás következtében ez nem így valósult meg, hanem megmaradtak a különböző üzemi, vállalati bázisokon működő, egyesületekben tevékenykedő szakosztályok. - A rendszerváltás jelentős változásokat hozott a sport területén is.- Így van. A Videoton-gyár magánkézbe kerülésével az egykori kiváló, tizennyolc szakosztályos sportegyesület teljesen leépült a kilencvenes években. A többi vállalatnál is jelentős finanszírozási gondok következtében természetessé vált, hogy a sportra fordított támogatások jelentősen csökkentek. A város viszont nem hagyta magára ezeket a jelentősebb szakosztályokat, igyekezett megoldani a gondokat, így maradt meg FC Fehérvár néven a labdarúgás, a Volánnál a jégkorong és az öttusa, az Építőknél a férfi kosárlabda, a Köfémnél a női kézilabda, az újjáalakult ARAK átvette a Videotontól az atlétikát. A vállalatoktól a város fokozatosan átvette a létesítményeket, így magát a jégcsarnokot, a Köfém-sportcsarnokot, az Alba Regia-sportcsarnokot, a Sóstói-stadiont és a Bregyó-közi szabadidőcentrumot. A város tartja fenn, mint tulajdonos, az önkormányzat üzemelteti, a sportegyesületek, szakosztályok teljesen ingyen használják. A működési támogatásokon felül ez jelentős segítség a sportegyesületeknek.- Hogyan sikerült a kiváló versenysport-szakosztályok támogatását megoldani?- Az önkormányzat rengeteget tett és tesz a szakosztályok eredményes működéséért. Ez évben például 360 millió forinttal gazdálkodhat sportbizottságunk. Ez a város teljes költségvetéséhez viszonyítva sem kevés. Ha a mindenkori városvezetés korábban és az elmúlt években nem vállal át jelentős anyagi terheket, nem támogatja sokmillió forinttal a labdarúgást, akkor ma már nem lenne ez a sportág Fehérváron. Mára szinte minden városban bebizonyosodott, hogy az önkormányzatok egymagukban nem tudják a labdarúgócsapatok működését magukra vállalni, hiszen szerencsére Székesfehérvár esetében is nagyon sok egyéb sportág van jelen.- Eredményesebb is, tegyük hozzá!- Nagy öröm számunkra, hogy Vörös Zsuzsa személyében olimpiai bajnokunk van, büszkék vagyunk az EHF-kupa-győztes női kézilabdázókra, kosárlabdacsapatunkra, a jégkorongozókra, az öttusaszakosztályra, és szerencsére még folytathatnám a sort.- Milyen fejlesztések valósultak meg az elmúlt időszakban és milyenek várhatóak? - Részben a város, részben központi és helyi vállalatok közreműködésével épült meg, később pedig bővült az Alba Regia-sportcsarnok, a jégcsarnok, a Köfém-sportcsarnok. A Sóstói-stadion átépítése folyamatban van. A harmincötezer nézőt befogadni képes stadion építése csaknem tízmilliárd forint, amelyből kétmilliárd forintnyi fejlesztés már megvalósult. A 2012-es Európa-bajnokság vendégül látásához szükséges feltételek megteremthetőek kormánytámogatás, önkormányzati forrás, valamint magántőke bevonásával. Az egyesületek utánpótlás-nevelési lehetőségein túl a szabadidősport, az iskolai nevelés területén tudjuk még biztosítani a sport szeretetét és az egészséges életmódra nevelést.