Gál Róbert rátesz még egy lapáttal

Hogy mennyire nem számított erre a sikerre, azt mutatja, hogy a verseny után úgy nyilatkozott: az esélytelenek nyugalmával állt oda a döntőre. Pedig a rutinos tornász - a Világkupa-múltja alapján - a verseny előtt egyáltalán nem az esélytelenek közé volt sorolandó.

- Valóban, a selejtezőnap nem úgy sikerült a számunkra, ahogyan azt elterveztük - mondta Gál Róbert. - Ugrásban csak a nyolcadik helyen kerültem be a döntőbe, talajon azonban még a közelében sem jártam a finálénak. Nem tagadom, voltak hibáim, sem az új elemek, sem az egész gyakorlat nem úgy sikerült, ahogyan azt az edzéseken megszoktam, de talán a pontozók sem kényeztettek el annyira. Lehet, hogy igazuk volt, ezt belülről nehéz megítélni. Tény: talajon van még mit javítanom. Főleg az alapján, hogy a döntőben láttam a győztes svájci Dominguez és a holland Wammes gyakorlatát, akik nagyon odatették magukat.

- Ugrásban, legalábbis az eredménye alapján, más a helyzet…
- Azért én nem altatnám el magam ezzel a sikerrel. Természetesen nagyon örülök ennek a harmadik helyezésnek, de tudja, az ugrás mindig lutri. Sok függ attól, hogy hányan hibáznak. Persze a lényeg, hogy a te nevedhez ne rontott gyakorlat fűződjön.

- Azért az ön esetében túlzás lenne lutriról beszélni, hiszen évek óta ott van a világversenyek döntőiben.
- Ez tagadhatatlan. A szerencse mellett talán a sokéves tapasztalat is nekem kedvezett. De azért a szemem előtt lebeg, hogy ideje újítanom, gyakorlatilag három éve ezeket az ugrásokat mutatom be a világversenyeken, és ha a debreceni Európa-bajnokságon érmet szeretnék nyerni, igenis változtatnom kell. A cottbusi gyakorlatok ugyanis nem lesznek elegendőek az Eb-dobogóhoz.

- Mindig ilyen kritikus önmagával szemben?
- Azt hiszem, ez a legjobb út a sikerhez.

- A cottbusi Vk előtt arról nyilatkozott, hogy az elmúlt időszakban nagyobb hangsúlyt fektettek a talajgyakorlatára. Az eredménye módosít valamit az eddigi szisztémán?
- Nem, maradunk az eddig bevált módszereknél, a változás anynyi, hogy ráteszünk még egy lapáttal. Mint már említettem, a cottbusi talajdöntő első két helyezettje nagyon jó gyakorlatokat mutatott be, így nekem is többet kell vállalnom. Természetesen ez az ugrásaimra is érvényes.

- Gondolom, az ön előtt álló feladatok teljesítéséhez újabb energiákat ad ez a siker.
- Általában már annak nagyon örülök, ha a döntőben szerepelhetek, képzelheti, hogy a dobogós hely mennyire feldob engem. Természetesen a versenyláz miatt most egy kicsit fáradtnak érzem magam, de ez hamar elillan, és remélem, az áprilisi genti Világkupán már talajon is a legjobbak között olvashatják a nevemet.