Öt győzelem (Újpest kétszer, Benfica, Dinamo Zagreb, Beveren) és egy vereség (Heerenveen) után az első döntetlenjét játszotta az UEFA-kupa 2004- 2005-ös idényének főtábláján a VfB Stuttgart, és ez az eredmény több mint kecsegtető a továbbjutás szempontjából. A Parma otthonában elért gól nélküli döntetlent követően a csütörtöki stuttgarti visszavágón Szabics Imre csapatának elég a minimális különbségű győzelem, és máris ott van a legjobb 16 között, a nyolcaddöntőben.
Szabics Imre a kihagyott helyzetek miatt bosszankodhatott Parmában, a gól nélküli döntetlennel viszont maradéktalanul elégedett lehetett
Szabics Imre a kihagyott helyzetek miatt bosszankodhatott Parmában, a gól nélküli döntetlennel viszont maradéktalanul elégedett lehetett
- Jobban örültünk volna, ha gólt is szerzünk Parmában, az sokat számíthatott volna - mondta lapunknak a Stuttgart kezdőcsapatában helyet kapó Szabics Imre. - De a nulla nulla olyan eredmény, hogy ezzel tovább tudunk jutni. Ha Stuttgartban nem tudjuk megverni a Parmát, nem is érdemeljük meg a továbbjutást.
- Ezek szerint csak a továbbjutás az elfogadható eredmény? - Csakis az. Jó lenne megnyerni az UEFA-kupát, és az arrafelé vezető út egyik lépcsője a Parma. Ugyanakkor nem értem, hogy sokan miért beszélnek lekicsinylően az olasz együttesről. A Parma az előző idényben UEFA-kupát érő helyen végzett a Serie A-ban, és bár most a kiesés ellen küzd, nem szabad leírni. Emlékezzünk csak arra, amikor kétezer- kettőben a Bayer Leverkusen döntőt játszott a Bajnokok Ligájában, aztán szinte ugyanazzal a csapattal a kiesés ellen küzdött. Sokszor apróságokon múlik egy-egy gárda szereplése.
- Televízión keresztül úgy tűnt, néha csak Timo Hildebrand kapusnak köszönhették, hogy nem kerültek hátrányba. - Szerintem csak egy nagy védése volt, egyszer pedig én fejeltem ki a labdát a gólvonalról Stranzl önveszélyes csúsztatása után. Ettől eltekintve nem nagyon volt igazi helyzetük az olaszoknak.
- Önök előtt viszont adódott néhány, és még több adódhatott volna, ha egy-egy helyzetben a lövés helyett a passzolást választják. Feltűnő volt, hogy néha ön, néha pedig Cacau méltatlankodott emiatt. - Minket Sammer edző arra biztat, hogy ha tudunk, lőjünk nyugodtan. Szerintem semmiféle gond sem volt ezzel. Nekem úgy tűnt, hogy csak az utolsó, a döntő pillanat nem jött össze sohasem.
- Ebben azért az olasz védők is benne voltak, akik néha szokatlan keménységgel tették a dolgukat. - Azt hiszem, ez ellen mi semmit sem tehetünk, csak a játékvezető. Nekünk ebből kell tanulnunk, legközelebb nem engedhetjük meg, hogy az ellenfél durvasága kizökkentsen bennünket a saját ritmusunkból. Ezt már jó lenne a visszavágón is megvalósítani.