Ismét az aranylabda a cél

- Elég csak az eredményeire tekinteni, és látható, hogy remek évet zárt. Így gondolja ön is?
- Igen. Nagyon örülök, hogy az előző bajnokság előtt országot, pontvadászatot, posztot váltottam. Addig feladó átlót játszottam, mikor idekerültem, már ki akartam próbálni magam szélső ütőként is. Szerencsére remekül ment a játék így is, egyesek szerint ezt a posztot nekem találták ki. Egyébként remek évet zártunk, bár tudom, hogy az ittenit nem lehet összehasonlítani az olasz pontvadászattal. De a bajnoki cím az mindenhol bajnoki cím. Akkor még a válogatottban is remekül ment a játék.
- Ellentétben a szeptemberi Eb-selejtezővel, amikor, hogy finoman fogalmazzunk, nem a karrierje legjobbját alakította…
- Igaza van, én ezt vállalom. Akkoriban vártuk Fannit, a kislányomat, és kijelentettem, hogy amíg nem születik meg, nem tudok edzeni, szerencsére ezt megértették. Azt azért hozzátenném, hogy mindenki nagyon rossz formában volt, és nem Matyi bácsit (Garamvölgyi Mátyás szövetségi kapitány - a szerk.) akarom bántani, de volt, amikor borzasztóan játszottunk. Akadt olyan pillanat, amikor kis túlzással ha a nagymamámat küldte volna be játszani, neki is jobban ment volna. Szóval igazság szerint úgy érzem, kevés lehetőséget kaptam. De majd a májusi vébéselejtezőn megmutatjuk!

- A rossz forma miatt nem ugratták Almeríában a többiek?
- Dehogynem! Rögtön észrevették a csapattársaim, hogy nem megy. Később aztán egyre inkább belelendültem, most meg már nem ugrathatnak, mert újra olyan formában vagyok, mint a tavaszszal. Magasan a csapat legjobb átlagát hozom.
- Akkor jaj az ellenfeleknek, hiszen azért a produkcióért megkapta az aranylabdát. Számított rá?
- Az az igazság, azt sem tudtam, hogy létezik ilyen. Nagyban ünnepeltük a bajnoki címet, emelgettük a serleget, pacsiztunk a közöséggel, közben meg valaki beszélt a hangosbemondóban. Rá se hederítettem, akkoriban már annak is örültem, ha abból valamit értettem, amit személyesen mondtak nekem, nem hogy ilyen különféle torzításokon keresztül. Egyszercsak a csapattársaim megálltak, elkezdtek engem tapsolni, meg lökdöstek, hogy menjek és vegyem át a díjat. Akkor értettem meg, hogy miről is van szó.
- Nem bánta meg, hogy nem igazolt el a nyáron? Több nagynevű együttes is hívta…
- Nem, családos emberként gondolnom kell már a pénzre is. Azt hiszem, én vagyok Spanyolországban a legjobban fizetett röplabdázó, így hacsak nem kapok valamilyen extrajó ajánlatot, maradok. Jól érzem magam, és úgy gondolom, szeretnek. Képzelje: a meccseket népszerűsítő plakátokon is én vagyok.
- Mit kíván magának a következő évre?
- Újabb bajnoki címet, hogy bejussunk a spanyol kupadöntőbe, és jó lenne megint megkapni az aranylabdát!
- Nem szerénykedik…
- Miért tenném? Ezek megvalósítható dolgok!

Az elmúlt 4 év győztesei
2000 Kántor Sándor
2001 Kántor Sándor
2002 Kántor Sándor
2003 Koch Róbert ---- Furcsa meghívót juttatott el szerkesztőségünkbe március elején a Magyar Röplabdaszövetség (MRSZ). A papíroson csak annyi állt, hogy fontos bejelentésre készül a grémium. Sokan találgatni kezdtek, hogy mi lehet ez a halasztást nem tűrő dolog - nos, arra, ami történt, senki nem számított. Az összejövetelen a vezetőség bejelentette, hogy ha nem kap sürgős segítséget, akkor a működése kerülhet veszélybe. A szövetség elnöksége, látva a költségvetés drámai mutatóit, arra az álláspontra jutott, hogy már tehetetlen, semmiféle alternatíva nem kínálkozik arra, hogy működtesse hazánkban a világszerte igen népszerű sportágat.
A helyzet több mint elkeserítő volt. Az hagyján, hogy a korosztályos válogatottak felkészülésére nem akadt elegendő pénz, de az első számú nemzeti csapatok Eb-selejtezőn való részvétele is veszélybe került, hiszen több mint húszmillió forint hiányzott a büdzséből erre a célra. Ha pedig ez bekövetkezett volna, vagyis a magyarok visszalépnek a selejtezőktől, az Európai Röplabdaszövetség (CEV) súlyosan megbüntette volna hazánkat. Amit akkor Lukáts György sajtófőnök nyilatkozott, az különösen megdöbbentő volt: "Az egyik elnökségi tagunk, látva a kialakult helyzetet, a saját pénzéből fizetett be százezer forintot… Ez kétségbeesett, utolsó segélykiáltás, hátha valaki felfigyel ránk, és segíteni tud, különben nem tudom, mi lesz velünk…"
Nos, ezt a segítségkiáltást hallotta meg a Ligamarketing Kft., amely a Magyar Labdarúgóliga égisze alatt működik, és több magyarországi csapatsport marketingügyeit is intézi. A cég átutalt az MRSZ számára egy gyorssegélyt, amely megoldotta az átmeneti problémákat, és belekezdett egy tévészerződés előkészítésébe, ezzel egyidőben névszponzorkeresésbe is fogott. Ez azonban nagyobb feladatnak bizonyult, mint akkor ezt gondolták, hiszen ahogyan előtte a szövetség, a kft. is csak zárt kapukra lelt. A kezdeti bizakodás mára elmúlt, hiszen mind a mai napig semmi sem változott, nincs tévésszerződés, és emiatt nincs névadó szponzor sem. ---- A brazilok pontgyárosa

Kevés annyira kézenfekvő dolog van manapság, mint az, hogy kit választ lapunk az év külföldi sportolójának a férfi röplabdázók között. Tekintve, hogy a brazilok az utóbbi időben mindent megnyertek, amit csak lehetett (világbajnokság, Világkupa, Világliga, olimpia), csakis közülük kerülhet ki a győztes. Így gondolták ezt Athénban is augusztus végén, mikor a dél-amerikaiak egyik ütőjét, Gilberto Godoy Filhót választották meg MVP-nek, vagyis a torna legértékesebb játékosának. A brazilok kiválósága (ismertebb nevén Giba) időnként szemet gyönyörkődtető támadásbefejezésekkel örvendeztette meg a nézőket. Megoldásai nemcsak furfangosak voltak, hanem eredményesek is, és nélkülük aligha ért volna a zöld-sárga alakulat ilyen magasságokba. Csak egy példa: a görögországi fináléban Giba szerezte a legtöbb pontot, a derbi végén kereken húsz strigula állt a neve mellett a szerzett pontok rubrikájában. Saját csapatából a második legeredményesebb pontszerző Gustavo lett, igaz, ő "csak" 14 egységig jutott. Ez is remekül mutatja, hogy kire épül a csapat játéka… Arról nem is beszélve, hogy a legjobb pontszerzők között az előkelő harmadik pozíciót sikerült megszereznie 126 termelt egységgel. ---- JANUÁR
Elbúcsúzik a Kazincbarcika a további nemzetközi kupaszerepléstől, miután a portugál Castelo da Maia a legjobb négy közé jutásért az oda-visszavágón jobbnak bizonyul a magyaroknál.

FEBRUÁR
Hóbor Béla örömteli hírt kap: kiderül, hogy a legjobb magyar bíróra ismét számítanak majd az athéni olimpia játékvezetői keretében.

MÁRCIUS
Kazincbarcikán rendezik meg a Magyar Kupa négyes döntőjét. A borsodi csapat gőzerővel készül a viadalra, hiszen hazai környezetben csak az eddig még hiányzó trófea begyűjtése lehet számára elfogadható eredmény. A döntőben kiélezett végjátékban végül is jobbnak bizonyul a nagy rivális Kaposvárnál.

ÁPRILIS
Miután hatalmas meglepetésre a Dunaferr bejut a bajnoki döntőbe, majd az első mérkőzést Barcikán megnyerve alaposan ráijeszt a későbbi bajnokra, végül is alulmarad. Így a borsodi gárda a kupaarany után a bajnokságban is a legfényesebb éremig menetel.

MÁJUS
A magyar nemzeti csapat két mérkőzést játszik az - ekkor még - olimpiai bajnok szerb-montenegrói válogatottal idegenben, ám a bravúr egyik esetben sem sikerül. Portugáliában az Eb-selejtező első körében azonban megleckéztetjük a németeket és az izraelieket, így remek pozícióból várhatják Veresék a szeptemberi második tornát. A tiszaújvárosi junior Eb-selejtezőn az első helyen végeznek a mieink, és ezzel kivívják a kontinensviadalon való részvételt.

JÚNIUS
Lemond a válogatott szövetségi kapitánya, Demeter György, mivel nem tudja összeegyeztetni a válogatott irányítását és a törökországi klubjánál való edzősködést. Helyére Garamvölgyi Mátyást kéri fel az MRSZ. Kecskeméten is edzőcsere történik: Karagics Mátyást Gyurkó Sándor váltja a kispadon.

JÚLIUS
Elküldik Kaposvárról Marko Jazvicot, a kiváló horvát edzőt, akivel ugyan kiemelkedő eredményt nem ért el a klub, viszont több magyar szakember szerint a legújabb edzésmódszerekkel dolgozó szakember hosszú távon sokat tehetett volna a magyar röplabda felemelkedéséért.

AUGUSZTUS
Új helyszínen rendezik meg a strandröplabda országos bajnokság döntőjét. Nagy meglepetésre a magát a döntőbe toronymagasan a legjobb eredménnyel kvalifikáló Gubik János, Nagy Péter páros helyett a Csala, Somodi kettős állhat a dobogó legfelsőbb fokára. Brazília nyeri az athéni olimpiát.

SZEPTEMBER
A magyar férfi röplabdaválogatott az Eb-selejtező második kvalifikációs tornáján, Friedrichshafenben csak Izrael válogatottját tudja megverni, így miután Portugália és Németország mögött a harmadik helyen végez, nem kvalifikálja magát a 2005-ös seregszemlére.

OKTÓBER
Kaposváron háromtagú edzői stáb dolgozik, és nem titkoltan az első helyre várják a csapatot a vezetők. Ehhez azonban a legnagyobb rivális Kazincbarcikának is van egy-két szava, hiszen a somogyi megyeszékhelyen leckézteti meg a hazaiakat.

NOVEMBER
Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a Kazincbarcikának nincs ellenfele hazai porondon, ám nemzetközi szinten sajnos semmi komolyat nem tud felmutatni.

DECEMBER
Egyetlen, addig még versenyben lévő férfi klub csapatunk, a Kazincbarcika elbúcsúzik a nemzetközi porondtól, miután kiderül, hogy az Élcsapatok Kupájában nem jut tovább tovább a csoportjából.


Emlékeztető
Élcsapatok Kupája 2003-2004, január, negyeddöntő. Castelo da Maia GC (portugál)-Vegyész RC-Kazincbarcika 3:0 (17, 19, 11). Kazincbarcika-Castelo da Maia GC 0:3 (-21, -22, -25)
CEV-kupa 2004-2005, október, selejtező, 3. csoport, Liberec. Kométa-Kaposvár-Vitoria SC (portugál) 3:0 (0, 0, 0). Dukla Liberec (cseh)-Kaposvár 3:0 (24, 8, 16). Sparta-USM Chisinau (moldovai)-Kaposvár 3:0 (23, 21, 15). A végeredmény: 1. Liberec 6, 2. Chisinau 5, 3. Kaposvár, 4. Vitoria 3
Élcsapatok Kupája 2004-2005, november-december, csoportmérkőzések, B-csoport. Vegyész RC-Kazincbarcika-Omniworld Almere (holland) 0:3 (-24, -20, -19). VKP Bratislava (szlovák)-Kazincbarcika 3:1 (22, 19, -25, 20). Kazincbarcika-Castelo da Maia GC (portugál) 2:3 (21, -19, -19, 22, -9). Castelo da Maia GC-Kazicbarcika 3:0 (20, 22, 17). Kazincbarcika-VKP Bratislava 3:2 (21, -20, -23, 18, 9). Almere-Kazincbarcika 3:1 (17, -21, 18, 16). A végeredmény: 1. Almere 12 pont, 2. Castelo da Maia 9, 3. VKP Bratislava 8, 4. Kazincbarcika 7