Nagy a tétje a kongresszusnak

Valószínűleg nincs még egy sportág, amely az utóbbi évtizedben annyit változott volna, mint a vívás. Ezek a módosítások - akár a szabályrendszerre, akár a külsőségekre vonatkozók - nem jártak túl sok sikerrel, legalábbis ezt állapították meg annak a fórumnak a résztvevői, amelyet az európai szövetség kezdeményezésére a tatai edzőtáborban tartottak.
- A tanácskozást a vártnál is nagyobb érdeklődés kísérte, huszonhét európai szövetség küldte el elnök vagy főtitkár képviselőjét. A vívás százéves történetében ilyenre még nem volt példa! Meghívottként részt vett az eseményen a kínai és a dél-koreai elnök, így az Athénban érmet nyerő országok mindegyike jelen volt az eseményen - mondta Kamuti Jenő, az európai szövetség elnöke, a tanácskozás életre hívója.
- Miért éppen ez a két ország volt a meghívott?
- Egyrészt azért, mert a két legeredményesebb ázsiai szövetségről van szó, és tanulságos lehet megtudni, hogyan jutottak el a semmiből idáig. Kína mellett szólt, hogy Peking rendezi a következő olimpiát, no és azért sem hagyhattuk ki a kínaiakat, mert a fórum fő célja az volt, hogy feltárjuk a sportág égető gondjait, megtárgyaljuk a bíráskodás színvonalát. A kínaiakat pedig az utóbbi világversenyeken látványos bírói tévedések sújtották, férfi tőrcsapatuk a szöuli vébén, a sydneyi és az athéni olimpián is a zsűri hibái miatt vesztette el az aranyérmet.
- Azokban a sportágakban, amelyekben a zsűri ítélete nagyban befolyásolja az eredményt, mindig lesz panasz a bíráskodásra. Hogyan lehetne a tévedéseket megszüntetni vagy legalább csökkenteni a vívásban?
- Az olimpián is azt tapasztaltuk, hogy a bíráskodás nem javult, míg a versenyzők komolyan készülnek, addig a bírók szinte csak játéknak tekintik a ténykedésüket, ezért a nemzetközi szövetség decemberi kongresszusa elé terjesztünk egy javaslatcsomagot. Szorgalmazzuk a rendszeres bíróképzést, azt, hogy a zsűriknek is rendszeres oktatáson, ellenőrzésen kelljen részt venniük. Mindenkinek tisztában kell lennie a szabályokkal, hogy az akciókat egységesen tudják megítélni. De nem csak a bíráskodással van gond!
- Hanem?
- Rossz a versenyrendszer, a jelenlegi Világkupa-szisztéma többeknek erős, így nem sok sikerélmény éri őket. Szükség lenne A- és B-kategóriás versenyekre, és a két kategória között átmenet lenne, fel lehetne jutni, illetve le lehetne csúszni. Vissza kell hozni a vigaszágas lebonyolítást, meg kell változtatni az olimpiai kvalifikáció rendszerét, hogy csak néhányat említsek.
- A decemberi kongresszus dönthet ezekben a kérdésekben?
- Nem, mert az tisztújító kongresszus lesz. Akkor várható változás, ha új elnököt választ a tagság, ugyanis a jelenlegi, René Roch például ragaszkodik a jelenlegi lebonyolításhoz. Egyébként a másik elnökjelölt, az orosz Aliser Uszmanov is részt vett tanácskozásunkon, és beszélt elképzeléseiről. Ha ő lesz az új első ember, rendkívüli kongresszust fog összehívni, amelyen már a szabályok is terítékre kerülhetnek, és itt kell eldönteni a következő olimpia programját. Jelenleg azt sem tudjuk, Pekingben is hat egyéni és négy csapatverseny lesz-e, mint Athénban, visszakerül-e a most kimaradó női tőrcsapat, esetleg teljes lesz a műsor. Mondanom sem kell, nagy lesz a tétje a kongresszusnak.