Csapatnév még nincs. Bár Horváth Gábor tartja: nem is ez a lényeg. Sokkal fontosabb, hogy az Athénban olimpiai aranyérmet szerző férfi kajak négyes tagjai minden héten kétszer, kedden és pénteken egymásnak feszülnek a Megyeri úti jégpályán. Horváth azt is állítja: nem csupán a kajaklapát, a hokiütő is jól áll a kezükben, igaz, az NHL-szerződésekkel egyelőre még nem akarnak foglalkozni.
"Három évvel ezelőtt kezdődött - magyarázza az aranyhajó legidősebb tagja, Horváth Gábor. - Mivel a kiegészítő sportként ismert és sokak által űzött teremfociban kudarcot vallottunk, kerestünk magunknak valamit, amivel megőrizzük a kondíciónkat, és amiért mindannyian odavagyunk. Nos, ez lett a hoki, amely nemcsak élvezetes játék, de kiválóan fejleszti az állóképességünket és a gyorsaságunkat is."A jégkorong ma már része olimpiai bajnok kajakosaink felkészítésének, olyannyira, hogy a fiúk teljes felszerelést vásároltak maguknak, és bár többnyire csak ötösben (az edző Sári Nándor is korcsolyát húz) terelgetik a pakkot, olykor akadnak vendégszereplői is a jeges tréningeknek."Néha az olimpiai bajnok kajakos, Gyulay Zsolt vagy a ralis Szalay Balázs is feltűnik ezeken a tréningeken - folytatja Horváth -, és előfordul az is, hogy olyan sokan összeverődünk, hogy még mérkőzéseket is tudunk játszani. Mondhatom azt is, hogy már rutinosak vagyunk, de azért azon még nem gondolkoztunk el, hogy benevezzünk egy amatőrbajnokságba."Főként azért, mert mint fentebb említettünk, neve sincs még a csapatnak. Ám ha túlesnek a "keresztelőn", és netán elindulnak egy tornán, mindenképpen tájékoztatjuk róla olvasóinkat. A szkíniaszi kajakpálya magyar "színű" lelátóját és az olimpiai győzelmet visszaidézve ugyanis kijelenthetjük: a fiúk szeretik a telt házas "mérkőzéseket".