A sport aggasztó állapota

Magyarország: kétes elsőség

Az utolsó kizárás címmel számolt be hétfőn a La Gazetta dello Sport című sportlap az olimpia utolsó doppingügyéről, "kétes elsőségnek" minősítve a magyar sportolók doppingeseteit. Az olasz napilap egyben csokorba is gyűjtötte az Athénban regisztrált eseteket - köztük a magyarokét is (Fazekaséról az olasz tévék is beszámoltak) -, hangsúlyozva, hogy a játékok fináléja is az ajzószerek elleni küzdelem jegyében telt el. A Gazetta emlékeztetett arra, hogy az Annus-ügy nyomán háromra nőtt az Athénban aranyérmüktől dopping miatt megfosztott sportolók száma. Egy orosz súlylökő - Irina Korzsanyenko - nyitotta a sort, majd Fazekas Róbert diszkoszvető következett, s végül jött az Annus-ügy. A legújabb esettel Magyarország Athénban, miután korábban három súlyemelőt is kizártak, doppingban kétes elsőségre tett szert - jegyezte meg az olasz szaklap, amely Annus dobogós fotójának közlése mellett részletesen ismertette a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) ellenőreinek gyanúit és lépéseit a vizeletmintákkal kapcsolatos feltételezett manipulációk kiderítésére. Az olasz sportlap szerint 21 doppingeset volt, s ezek arra utalnak, hogy elsősorban az atlétikában és a súlyemelésben próbálkoznak tiltott szerek, főként növekedési hormonok használatával nagyobb teljesítményt produkálni a sportolók, s többségében a kelet-európai országokban, illetve a harmadik világ államaiban. Más források szerint egyébként - eltekintve a némi nyomásra, de elvileg önszántukból még a játékok előtt visszalépő görög atléták, Ekaterini Tanu és Kosztasz Kenterisz furcsa esetétől - összesen 23 doppingügy volt.
"A világ sportjának aggasztó állapotát jelzi, hogy az athéni olimpián egyetlen nemzet sportolóinak, jelesül a magyarénak a soraiban öt doppingügyre derült fény" - írta hétfőn a pozsonyi Pravda. A baloldali lap fogalmazása szerint "a magyarok szégyenkezve voltak kénytelenek visszaadni két arany- és egy ezüstérmet", hasonlóképpen, mint az a további négy lebukott dobogós sportoló, aki más nemzet színeiben versenyzett.
Mint a lap írja, az olimpia ugyan biztonságos volt, de a rossz bírói döntések sorozata és a doppingbotrányok beárnyékolták a játékokat. A liberális SME hétfői számának olimpiai mellékletében a lap tárgyilagosan, kommentár nélkül számol be az Annus Adrián aranyérmének visszavétele körüli bonyodalmakról. ---- "Meglepetés és nagy csalódás számomra, hogy az athéni olimpián ilyen nagyszámú sportoló folyamodott tiltott doppingszerek használatához - mondta vasárnap Athénban újságíróknak Milan Jirásek, a Cseh Olimpiai Bizottság elnöke. - Számomra ez a játékok legnagyobb csalódása. Csak véletlen és szerencsétlen egyéni esetekre számítottam" - jelentette ki Jirásek, akinek szavait a hétfői cseh sajtó közli.
A sportvezető elmondta, hogy csalódása tulajdonképpen háromszoros. Először azért csalódott, mert túl sokan nem mentek át a doppingszűrőn, másodszor azért, mert többen még a mintaleadás közben is csalni próbáltak, míg a harmadik csalódást az érintett nemzeti olimpiai bizottságok reagálásai jelentették, amelyek "nem mindig voltak korrektek, mert megpróbálták az asztal alá söpörni a problémát, és megvédeni a saját, hibázó sportolóikat".
A cseh sajtó az olimpia idején folyamatosan, tényszerűen és aránylag széles körűen, de kommentárok nélkül ismertette a magyar sportolók doppingeseteit is. Az olvasó megismerhette mind a magyar sportolókat ért vádakat, mind az érintettek védekezését, illetve az ellenérveket is. A hétfői lapok olimpiai tudósításaiban egyértelműen megfogalmazódott az az álláspont, hogy az olimpia ugyan nagyon jól sikerült, de a nagyszámú doppingeset árnyékot vetett a játékokra, s különösen az érintettekre.

Roppant szigorú svéd törvények

"Az egyes atlétikai szövetségek nem tettekben, csak szavakban küzdenek a doppingcsalók leleplezéséért" - mondta a hétfői The Daily Telegraphnak a WADA orvosi és kutatási bizottságának elnöke, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) alelnöke.
Arne Ljungqvist a vezető konzervatív brit lapnak - Magyarország említése nélkül - azt mondta, hogy "problémák vannak Kelet-Európával". A tisztviselő szerint hazájába, Svédországba is érkeznek adagok az (egykori) Szovjetunióban felhalmozott szerekből, de a svéd törvények tiltják ezek csempészetét, és a hatóságok e szereket lefoglalják. Más országokban azonban nem ez a helyzet - tette hozzá.
A brit lap hétvégi kiadása ismertetett egy levelet, amelyet Abby Hoffman, az IAAF tanácsának egyik kanadai tagja írt a testületnek, azzal vádolva egyes nemzeti atlétikai szövetségeket, hogy azok a versenyek közötti időszakokban nem végeznek doppingvizsgálatokat, sőt "konspiratív módon rejtegetik a bűnösöket". Ljungqvist a The Daily Telegraphnak nyilatkozva elismerte a levél létét, mondván: az állásfoglalást Hoffman az IAAF múlt csütörtöki ülése előtt adta át a tagoknak. A svéd tisztviselő hozzátette: egyetért kanadai kollégájának azon kijelentésével, hogy egyes szövetségek aláássák a doppingellenes programot. "Jól tudom, hogy bizonyos szövetségek csak szavakban küzdenek (a dopping ellen) ...egy ideje magam is hangoztatom ezt a véleményt" - mondta az IAAF alelnöke.
A Telegraph egy másik cikkben tényszerűen, kommentár nélkül megemlíti Annus Adrián ügyét, azt írva: a kalapácsvető doppingvizsgálata negatív lett, de a NOB újabb vizsgálatot kért, miután "felmerült a gyanú, hogy (Annus) valamilyen szerkezettel megtéveszthette a vizsgálókat". A hétfői The Times olimpiai kommentárjában azt írta: Görögország és a NOB egyaránt példás szigorral kezelte a játékok alatt előforduló doppingügyeket. Az illetékesek - azzal, hogy ilyen elszántsággal jártak utána minden doppinggyanúnak - csökkentették a valószínűségét annak is, hogy a csalók a jövőbeni játékokon tisztességtelen módon próbáljanak érmeket szerezni - áll a brit lap hétfői szerkesztőségi cikkében. ---- A Libération hétfői száma olimpiai doppingmérleget közöl, amelyben a francia baloldali napilap azt írja, hogy Fazekas Róbertet azért fosztották meg a diszkoszvetésben szerzett aranyérmétől, mert "a végbelébe rejtett tartályból próbált »tiszta« vizeletmintát leadni", s hogy Annus Adriánt ugyanezzel a csalással gyanúsítják, ezért kellett volna múlt péntekig újabb mintát adnia, amelyet DNS-teszttel azonosítottak volna. Mivel a kalapácsvető nem jelentkezett, a NOB őt is megfosztotta bajnoki címétől. "Elégedett vagyok a doppingellenes harcban tett előrelépésekkel. Minden negyedik atlétát megvizsgáltunk Athénban, és kétszer annyi doppingolót lepleztünk le, mint négy éve Sydneyben" - vonta meg a mérleget Jacques Rogge, a NOB elnöke.
A 2000-es olimpián - emlékeztet a párizsi lap - 2052 doppingtesztet végeztek a versenyek után, és 404-et azokon kívül. Az athéni 3000 vizsgálatból 2600-at közvetlenül a viadalokat követően végeztek el. Újdonság volt az idén a vérvizsgálat bevezetése, ezt ötvenszer önállóan alkalmazták, 385 esetben pedig a verseny előtti vizeletvizsgálattal kombinálták. A francia lap szerint a magyar sportolók esete azért precedensértékű, mert először fordult elő, hogy a doppingvizsgálat menetének megsértéséért zártak ki sportolót az ötkarikás játékokról. Bár új szereket ezúttal nem találtak, a leadott mintákat nyolc évig megőrzik, így az időközben kifejlesztett újabb módszerekkel utólagosan is meg lehet majd azokat vizsgálni. A most fellelt hatóanyagok között az anabolikus szteroidok viszik el a pálmát, ezeket követik a stimulánsok, majd a vízhajtók - utóbbiakat éppen más szerek leplezésére használják. Sydney óta az első helyezés ebben a tekintetben nem változott, a második és harmadik viszont helyet cserélt. ---- Bakanek György, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium doppingügyekben illetékes főtanácsadója szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), illetve a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) szakemberei Annus Adrián vizeletmintáinak szteroidprofilját hasonlították össze, de az azok közötti eltérés - noha gyanúra adhat ugyan okot - nem bizonyító erejű.
"A szteroidprofil egy ember két különböző időpontban leadott mintájában is eltérhet bizonyos határon belül. Arra, hogy két vizeletminta ugyanazon személytől származik-e, egyértelműen csak a genetikai teszt adhat választ, amely a vizeletben található sejtek genetikai felépítésének összehasonlítása alapján történik meg. A NOB-nak ezt még el kell végeznie" - nyilatkozott az MTI-nek Bakanek. A főtanácsadó elmondta, hogy az olimpiai bajnoki címétől vasárnap megfosztott kalapácsvető által leadott mintákból a genetikai tesztet el lehet végezni, ezért a vizsgálathoz Annusnak nem kell újabb mintát produkálnia. Amennyiben a tesztelést megkezdték, annak eredménye néhány napon belül várható. Annust hivatalosan azért zárták ki, mert azt követően, hogy a versenye után negatív eredménnyel zárult ellenőrzésen vett részt, nem volt hajlandó a NOB által elrendelt utólagos kontrollnak alávetni magát, ez pedig a doppingszabályzat megsértésének minősül. A NOB tájékoztatásából azonban kiderült, hogy a szervezet szerint a magyar versenyző által Athénban leadott két vizeletminta nem egy személytől származik, ami manipulálásra utal. A nehézatléta egyébként az MTI-nek úgy nyilatkozott, szerinte nem igaz, hogy a két vizeletminta különbözik: "Ha ez igaz lenne, már rég előjöttek volna vele. A két minta megegyezik. Viszont a tesztoszteronszint nem egyezik, persze mind a két esetben belül van a tűréshatáron. De orvos szakértőtől tudom, hogy a tesztoszteronszint óráról órára változik." ---- "Schmitt Pálnak, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökének magyarázatot kell adnia arra, hogy az athéni ötkarikás játékokon doppingoláson rajtakapott sportolók között miért a magyarok vannak a legtöbben"- írja hétfői kommentárjában a belgrádi Politika című napilap. Az újság külön cikkben foglalkozik a XXVIII. nyári olimpián történt doppingügyekkel, kiemelt figyelmet szentelve a magyar sportolókkal történt eseteknek. Emlékeztet arra, hogy már az olimpia legelején történtek "kórházi esetek": két görög atléta, Kosztasz Kenterisz és Ekaterini Tanu visszalépett a játékoktól, megelőzve a rájuk váró kizárást, amit azért kaptak volna, mert nem jelentek meg egy doppingellenőrzésen. A lap utal arra, hogy a görög sprintersztárok rejtélyes motorbalesetre hivatkoztak, amelyben olyan sérüléseket szenvedtek, amelyeket még törvényszéki orvos szakértők sem tudtak megállapítani.
"Az aranyérmes magyar kalapácsvető, Annus Adrián az ideg-összeroppanást választotta, mert lelki bajokra nehezebb fényt deríteni, mint a testi sérülésekre" - írja a Politika, amely beszámol arról, hogy a magyar atléta idegösszeomlással fekszik a szombathelyi kórházban, s emiatt nem tudott újabb vizeletmintát adni a WADA ellenőreinek - akik hiába keresték szülővárosában és környékén -, illetve megjelenni a NOB előtt. "Annussal szemben felmerült a gyanú, hogy idegen vizeletmintát szolgáltatott győzelme után" - írja még a lap. A belgrádi újság idézi Jacques Rogge NOB-elnököt, aki szerint bizonyosan lesznek még további leleplezések is, mivel a WADA nyolc évig megőrzi az athéni játékok sportolóitól vett mintákat jövőbeni vizsgálatok céljából, arra az esetre, ha felbukkannak újfajta doppingszerek.