A bronz azért még meglehet

Jutalomjáték.Akár eképp is aposztrofálhatnánk a horvátok elleni mérkőzést, de…Egyrészt az igaz, hogy a magyar férficsapattól kevésbé volt remélhető az elődöntőbe jutás, mint a nőktől (nekik nem sikerült…), de ha már idáig elverekedte magát egy csapat, miért akarna itt megállni?Jutalomjáték?Szó sincs róla…Miért ne lehetne meglepni az ellent? Ugyan a világbajnoki címvédő horvátok az esélyesebbek, nyomja őket a teher, a Skaliczki-csapat pedig felszabadultan játszhat.Már amennyiben egy olimpiai elődöntőben ilyen egyáltalán elképzelhető.Egy biztos: nagy meglepetéssel valószínűleg nem tud szolgálni egymásnak a két együttes: sokszor játszottak már, jól ismerik egymást, ráadásul a horvátoktól Goluza és Dzomba a Fotex KCV kézilabdázója - vagyis utóbbira már csak múlt időben igaz mindez, ugyanis éppen most szerződött a Ciudad Realba - a kezdéskor a kispadon ülő, tűzvörösre festett hajú kapus, Sola pedig most készül a magyar bajnokcsapatba.Az első ütésváltás: Dzomba büntetőből szerez vezetést a horvátoknak, amit Lendvay egy átlövésgóllal azonmód kiegyenlít. Sőt, a 4. perc elején Laluska a jobb szélről mattolja Losertet.2-1, ide.A horvátok persze figyelnek, nem szeretnék, hogy nagyon elhúzzanak a magyarok: alig egy perc elteltével már náluk az előny, amit kínos precízitással őriznek is. A mieink ugyan rendre egyenlítenek, ám Losert előbb Perez, majd Gál bombáját hatástalanítja (6-4). A mieink nem nagyon bírnak Dzombával és Baliccsal. El kell ismerni, jók a horvátok. Alig-alig hibáznak, s azt a néhány lehetőséget pedig egyelőre nem képesek megragadni a mieink. Az egyik ilyen a 21. percben jön el: Nagy óriási ziccerét fogja meg Losert, a kontrából (már megint ez a gyors kontra…) Sprem persze betalál. Így lesz 11-10 helyett 12-9…Nem sokkal később Laluska és Vori összecsapása után a horvátot hosszan ápolják, de végül nincs komolyabb baj, folytatja a játékot. Közben Balic, bizonyítván, hogy nem véletlenül választották meg 2003-ban a világ legjobb játékosának, már a negyedik gólját szórja, sőt Pérez hibás passza után éppen Vori az, aki elrobog (18-13).Egyre meggyőzőbb a horvát fölény, de mintha egy kicsit elbizakodottá válna az ellenfél. A magyarok rá is éreznek erre, Pérez, Díaz és Gál is beköszön: 18-16-nál azt gondoljuk, talán még nem reménytelen a győzelem.Lino Cervar a második félidőre kihúzza a pakliból Solát, s a vörös hajú kapus ásznak bizonyul: hét perc alatt mindössze egy gólt kap, miközben a másik oldalon a Balic, Dzomba vezérelte pirosmezesek megállíthatatlanok. Ezúttal a Szathmárit váltó Fazekas sem tud mit kezdeni velük - látszik, tökéletesen felkészültek a két magyar hálóőrből (23-17).Most már nagyon nehéz lesz - ha egyáltalán még lehetséges - megállítani a világbajnokot…Skaliczki László mindenesetre gyorsan időt kér, megpróbálja felrázni a társaságot.De hiába, képtelenség közelebb férkőzni a horvátokhoz. A kapuban Fazekas mindent megtesz, remek szériát fog ki: Dzomba, Lackovic, de még Balic sem tud túljárni az eszén (27-24).A horvátok elbizonytalanodnak?De nem.Sprem lép be a bal oldalról, s ezzel már Fazekas sem tud mit kezdeni. Újra négy oda. Aztán a játékvezetők elveszik a labdát a mieinktől, Dzomba meg nem hibázza el a ziccert.Ismét öt.Nem, ezt már nem lehet megcsinálni.30-24.Fogy az idő. Már az utolsó hat percen belül járunk. Egy huszáros hajrá kellene, s akkor… talán… Pérez átlövésgóljával újra feljönnek háromra a mieink (30-27), s ha Pásztor nem puskázná el a szólót, abból a háromból kettő lehetne.Most ment el a meccs…?Balic - ki más? - a nyolcadik gólját lövi, Sprem sem akar sokkal elmaradni mögötte, a hatodik találatával gyakorlatilag bebiztosítja a horvát sikert (32-27). Ezt már tényleg nem lehet behozni.Elúszott a döntő.A horvátok örülnek, a mieink még becsületből mennek, így a vége tisztes: 33-31. A világbajnok olimpiai döntőt játszhat a címvédő Oroszországot legyőző németekkel, vagyis a vb-finálé visszavágóját látjuk vasárnap. A magyar válogatottnak pedig marad a bronzmeccs.Csalódás?Veszíteni nem jó, de azért emlékezzünk csak: ettől a csapattól csak kevesen vártuk ezt a fantasztikus szereplést.És - tegyük gyorsan hozzá - még nincs is vége. Az oroszok elleni szombati bronzcsata is jutalomjáték lesz… ---- Nagyobb tűz kellett volna

Tisztességes eredményt értünk ela világbajnok ellen. A mérkőzés jó reklámja volt a sportágnak, mert sok gól született, keveset szabálytalankodtak a játékosok, látványos volt a csata. A horvátok végül megérdemelten győztek, ám nekem akad némi hiányérzetem. Nagyobb tüzet, akarást vártam a magyaroktól. Mintha nem hitték volna el, hogy lehet esélyük, s megelédedtek az oroszlán bajszának megrángatásával. Amikor megközelítették a világelsőt, az megrázta magát és újra elhúzott. A Balic, Vori-tengellyel nem tudtunk mit kezdeni. Kapusaink sem úgy védtek, mint eddig, bár Fazekasnak akadtak jó sorozatai. Harmincegy gólt lőttünk a világbajnoknak, ez rendben. Ám a bekapott harminchárom nagyon sok.

Kovács Péter (vb-ezüstérmes, olimpiai negyedik, BEK-győztes, világválogatott, az évszázad magyar kézilabdázója) ---- Lino Cervar: "Minden játékosom nagyon akarta a döntőt, mert ezzel óriási örömet szereztünk az értünk otthon szurkoló honfitársainknak. A sérült Sulic hazulról hívott telefonon és sírt örömében. Elégedett vagyok, mert a sok sérülés ellenére, négy kulcsjátékosunk nélkül jutottunk döntőbe. Ezt kevesen hitték, de bebizonyosodott, hogy érdemes volt sokat gyakoroltatnom a fiúkat, akik ismét láthatták, az edzőnek mindig igaza van. Hittem bennük, ők pedig világbajnokhoz méltó teljesítményükkel bizonyítottak."

Skaliczki László: "Nem csalódottság az, ami bennem van, inkább bosszúság. A játékosok ezúttal nem azt csinálták, amit megbeszéltünk, a taktikának gyakorlatilag egyetlen pontját sem tudták megvalósítani. A szünetben még éreztem, hogy talán megfoghatjuk a mérkőzést, de a második félidő elején minden elúszott. Ôszintén szólva a horvátok végig uralták az összecsapást, mi csak szaladtunk utánuk, s bár voltak jobb szakaszaink, összességében a jobbik együttes győzött."

Fazekas Nándor: "Az első félidőben kicsit megilletődötten, megijedve léptünk pályára. A horvátoknál minden poszton világklasszisok játszanak, s - velünk ellentétben - a kispadjuk is hasonlóan erős. Szerencsénk sem volt, a kipattanók például mindig hozzájuk kerültek. Érmet akarunk nyerni, ezért a bronzmeccsre nagyon készülünk.