Mottó: Otto a király!

Ki nem tett mást, "csupán" az Eb legjobb nyolc együttese közé vezette az általa három éve irányított válogatottat. Gyanítható, nemsokára hősköltemény jelenik meg "Rehaklészról és csapatáról", s a messzi távolból irigykedve valljuk meg, nem véletlenül zengenek majd ódákat Hariszteaszékról.
Amikor a portugáliai landolást követően Rehhagel kijelentette: "…nem turistaként érkeztünk ide, ezt a szerepet úgyis betöltik a szurkolóink; mi azért jöttünk, hogy maradandót alkossunk", talán még a gárdát elkísérő zsurnaliszták is megeresztettek egy-egy mosolyt a bajszuk alatt. Erre tessék, két héttel később már azt hangoztatja a görög sajtó: "…június huszadikát, a továbbjutás napját nemzeti ünnepnek kell nyilvánítani", meg hogy: "Ez csoda! A válogatott futballistái megérdemlik, hogy utcákat, tereket nevezzenek el róluk."
Ez eddig rendben, de vajon Rehhagellel mi lesz, kérdezzük mi? Íme a hellének válasza: "Otto a miénk! Előbb vegye fel a görög állampolgárságot, majd jövőre induljon el az elnökválasztáson." Nem árt tudni azért, hogy a 2005-ös választások során nem a futballszövetség, hanem a nemzet első emberének járó bársonyos szék lesz a tét.

A sikertől megrészegült játékosok közben ilyeneket mondanak: "…az oroszok elleni vereség édes volt, mint a pezsgő", és lássuk be, igazuk van, fiaskót sehol sem ünnepeltek még úgy, mint Athén vagy Szaloniki utcáin. A vasárnap esti találkozó lefújását követően tíz perccel már hatalmas forgalmi dugókról kapott jelentést a helyi "útinform", a beszámolók szerint tízezrek töltötték az éjszakát a szabad ég alatt. A "fedél nélküliek" felettébb jó hangulatban múlatták idejüket, joggal feltételezhetjük, hogy közülük sokan csak fejfájás elleni tabletták leküldése után indultak hétfőn munkába…
A hét első napját viszont telefonálással töltötték: az egyik legismertebb görög utazási iroda szóvivője büszkén újságolta, annyi dolguk még sosem volt, mint a továbbjutás másnapján. Érdekes, az utazni vágyók kizárólag afelől érdeklődtek, mikor és hogyan tudnának Lisszabonba eljutni, ahol az aranylábúakra a negyeddöntő vár.
A 65 esztendős Rehhagel közben rutinos róka módjára adja a lovat a drukkerek alá, egyfelől hízeleg nekik, másfelől egy-egy megjegyzésével sejtetni engedi, szerinte nyolcról a négyre is juthat az együttes: "Görögország újabb történelmi napot élt meg, örülök, hogy boldoggá tehettük a népét. Azt javaslom, néhány óráig még ünnepeljünk, aztán néhány napra felejtsük el, hogy mit értünk el eddig, hiszen pénteken ismét pályára kell lépnünk. Eddig sem az jellemzett minket, hogy feltartott kézzel indultunk csatába, ígérem, legközelebb sem lesz ez másként…"
Elképzelni is nehéz, mi örténik, ha a következő akadályt is sikerrel veszik a kék-fehérek, de hogy az elnökválasztást előre hozzák 2004-re, arra mérget vehetünk… ---- Esterházy Márton bőszen kapcsolgatta a tévét, hogy mindkét mérkőzésből elcsípje a legérdekesebb pillanatokat, és bizony nagyon meglepődött, hogy a görög csapat csak ilyen visszafogott teljesítményre volt képes.
"Bizonytalanul, a téttől megrettenve kezdett a görög csapat, és egyéni hibákból gyorsan kétgólos előnyt szereztek az oroszok. Előbb egy az egyben játszották át a védőt, majd nem sokkal később egész egyszerűen nem ugrott fel senki Bulikinnel fejelni. Csalódtam a görögök játékában, az oroszok előtt viszont le a kalappal, mert úgy ünnepelték a góljaikat, mintha még lett volna esélyük. Ennyit arról, hogy már nem voltak érdekeltek, mert igenis győzni akartak. Rehhagel csapata mégis szépített még a szünet előtt, és akkor azt hittem, a második félidőben ki is egyenlít. Nem ez történt, bár biztos vagyok, ha kellett volna még gólt rúgniuk a görögöknek, akkor megszakadnak, mivel azonban forró drót volt a két pálya között, tudták, nekik ez a szoros vereség is elég. Így továbbjutottak, bár vasárnapi produkciójuk alapján nem megérdemelten: előtte azonban legyőzték a portugálokat, és így nem mondhatjuk, hogy gyenge csapat került a nyolc közé. Azt hittem, a másik meccsről a spanyolok mennek tovább, de mivel szinte csatár nélkül játszottak, csak idő kérdése volt, mikor születik meg a portugál gól." ---- Elmaradt csúcsbeállítás

Oroszország véget vetett idei nyeretlenségének, egyúttal megszakította a görög gárda nyolc tétmérkőzés óta tartó veretlenségi sorozatát. Otto Rehhagel együttese legutóbb 2002 októberében, az Ukrajna elleni selejtezőn bukott el "éles" meccset, azt követően megnyerte a hat kvalifikációs mérkőzését, valamint az első Eb-csatáját, majd döntetlent játszott Spanyolországgal.