Azt mondják, az első győzelmet a legnehezebb megszerezni. Aschenbrenner György tanúsíthatja ezt, hiszen évek óta várt arra a pillanatra, hogy őt szólítsák elsőként a céldobogóra. Persze nem volt könnyű helyzetben, hiszen nemcsak magyar, de világviszonylatban is ritkán fordul elő, hogy egy A-csoportos autó legyőzzön egy World Rally Cart. Nos, Szombathelyen sikerült, ami tavaly csak majdnem Asi 7.6 másodperccel a címvédő Benik Balázs előtt végzett.
"A második szakaszon nekimentem egy gumilassítónak, ami kiütötte a kezemből a kormányt, és elállította a futóművet – mesélte a Mitsubishi Lancer pilótája. – A második körben már semmi különöset nem csináltunk, csak próbáltuk beosztani az előnyt. Persze azért siettünk, hiszen tudtuk, Balázs is gyorsan fog menni." Benik valóban igyekezett, úgyhogy az utolsó szakasz előtt már csak 11 másodperc volt a hátránya (eredetileg több mint fél percről indult). Minden mindegy alapon vágott neki a záró gyorsaságinak. ,,Lehetetlen nincs, csak tehetetlen" – mondta a navigátorának, Doromby Zoltánnak, majd rálépett a gázra. Ennek következményeként (és a nézők nagy-nagy örömére) a laktanyában lévő hatalmas ugratón úgy elrepült, hogy úgy nézett ki, sohasem akar földet érni. Végül mégis landolt, és száguldott tovább – vastaps és dudaszó kíséretében, mert miután a nézők felocsúdtak az első megdöbbenésükből, lelkesen kiabálni kezdtek.
A szombathelyi versenyen nagyszerű gyôzelmet arató Aschenbrenner György (balra) több mint hét másodperccel elôzte meg Benik Balázst (Fotó: Meggyesi Bálint)
A harmadik helyen Herczig Norbert érkezett, és élete második WRC-s viadalán igazán elégedett lehet a dobogós helyezéssel. Azzal nincs is baja, viszont a féktávokat a saját értékrendje szerint még mindig nem veszi elég jól. Sokat tanult abból, hogy a záró napon a bajnokságot eddig egyedül (mostantól Benikkel holtversenyben) vezető Turi Tamás felzárkózott szorosan mögé, mert így arra kényszerült, hogy megpróbálja kihozni magából a maximumot. Végül megőrzött majdnem nyolc másodpercet az előnyéből, Turinak pedig most sem adatott meg, hogy szerezzen egy kis sikerélményt murván. A fő baj igazából az, hogy a cseheknek nincsenek murvabeállításaik, így a csapat csak találgat. Reggel még úgy tűnt, Turinak meggyűlhet a baja Szabó Gergővel is, utóbb azonban a harc elmaradt. Turi elhúzott, Angyalfi meg lemaradt (reggel eltört a kipufogócsonk, ráadásul jól emlékezett még a tavalyi esésre, emiatt vissza is vett egy kicsit), úgyhogy Szabóék teljesen nyugodtan autóztak az ötödik helyen. Az N-csoportban az idén először nem Spitzmüller Csaba nyakába került az arany babérkoszorú (nem is kerülhetett, mert a kéz- és kulcscsontsérülése miatt nem állt rajthoz). Ennek ellenére nem volt meglepetés a győztes kiléte: a korábban bajnoki címmel is büszkélkedő Hideg Krisztián mit sem veszített a gyorsaságából a súlyos jet-ski balesetét követően – három év után újra nyerni tudott. Hibátlan napon volt túl, és a Balázs Vilmossal szembeni öt másodperces előnyét még növelni is tudta. A kiélezett küzdelem csak azért nem tartott az utolsó pillanatig, mert Balázs Mitsubishijében a záró szakasz előtt tönkrement a hajtás, úgyhogy a finisben "lábujjhegyen" közlekedett. A harmadik helyen célba érő Botka Krisztiánnak is meggyűlt a baja a laktanyával: a nagy ugratót az első körben túl lazán vette, hatalmasat repült, és orra esett, úgyhogy a hűtő öt centivel hátrébb "költözött". Utóbb azonban ebből nem lett nagyobb baj, úgyhogy a bronz simán megvolt. A Szuper1600-as géposztályban a Bútor Róbert, Tóth Vilmos kettős előnye annyira nagy volt, hogy túl sok gondjuk nem lehetett. A négykerékhajtású autókkal fölösleges lett volna felvenni a harcot a minél jobb abszolút helyezés érdekében, hiszen ezek a murvás pályák egyértelműen ezeknek feküdtek jobban. Ezért aztán az F2-es kategória négyszeres bajnoka elkezdett "színezni", ami az ő olvasatában a látványos autózást jelenti. Húzgálta a kéziféket, kicentizte a fákat (emiatt egyszer-kétszer alaposan leizzadt), és gyönyörködtette a közönséget. A második körben aztán nagyon megijedt, mert az AC egyik hőkioldó reléjével gond volt, és minden nagyobb kanyar után leállt a kocsi, mintha elfogyott volna a benzin. Enyhébb infarktus kerülgette, mire rájött a hibára, azután meg örömében akkorákat ugratott az utolsó gyorsaságin, hogy egy kenguru is megirigyelte volna. A kategória második helyén Kakuszi Zsolt érkezett, aki ezen a napon már kevesebbet kapott Bútortól, mint pénteken, és ezt a jó gumiválasztásnak tudta be. Folytatás három hét múlva Veszprémben – méghozzá valószínűleg izgalmas folytatás, hiszen az összetettben Benik pillanatnyilag holtversenyben áll Turival, és Aschenbrenner is csak hat ponttal marad le mögöttük.