"Egyetlen emberrel nem tudjuk pótolni őt" – mondta Köbi Kuhn szövetségi kapitány, amikor arról faggatták, mi a teendő Hakan Yakin sérülése esetén. Szemléltetésnek mindjárt ott volt az oroszoktól elszenvedett súlyos vereség.A 28. életévében járó támadó középpályás is tisztában van az értékével, legalábbis erre vall, hogy nem félt háromszor is otthagyni Svájc két kirakatcsapatát, az FC Baselt és a Grasshopperst, kétszer meg a St. Gallent. Arról nem is beszélve, hogy magasan tett az őt megvásárló Paris Saint-Germain vezetőinek tiltására, amikor tavaly nyáron félig-meddig suttyomban a műtőasztalra feküdt, hogy megszabaduljon lágyékfájdalmaitól. Igaza volt: mint mindig, ezúttal is akadt klub, amelyben megfizették a szolgálatait. A bázeliek örömmel adtak neki egy harmadik lehetőséget, hogy aztán jó pénzért továbbadják a VfB Stuttgartnak.De mire fel e hatalmas kereslet? "Övé az utolsó, a gyilkos passz – adta meg a választ Kuhn kapitány. – Kevesen látják úgy a támadásbeli variációs lehetőségeket, mint ő. Ráadásul Hakan nemcsak rúgja a gólokat, hanem másokkal is tudja rúgatni azokat. Egyszerűen nagyszerű!" A török származású, de Svájcban született Hakan Yakin – bátyja, a védő Murat is állandó tagja a válogatottnak – már nyolc éve forgolódott a futball színpadán, amikor Európa-szerte felfigyeltek pazar bal lábára, szabadrúgásaira, szervezőkészségére. Nélküle aligha menetel oly messzire az FC Basel a Bajnokok Ligájában.