Párizstól Budapestig

A fedett pályás versenyzés története jóval korábban kezdődött, mint a teremben rendezett világbajnokságoké. Az Európai Atlétikai Szövetség berkein belül felvetődött az ötlet: fedett pályás kontinensviadalokat kellene rendezni. 1971-ben sor is került az elsőre, majd azt követően minden második évben a többire. A nemzetközi szövetség (IAAF) később ébredt, hiszen az első, akkor még fedett pályás Világjátékok nevű eseményre 1985-ben került sor Párizsban. Ráadásul nem is a szezon végén – mint az utána következő vb-kre –, hanem január közepén. Ennek ellenére méltán lehetünk büszkék Siska Xénia akkor megszerzett aranyérmére. Annál is inkább, mivel 60 méteres gátfutásban elért 8.03 másodperce még ma is jegyzett eredménynek számít. Párizsban még Pálóczi Gyula szerzett érmet, távolugrónk második lett. A már világbajnokságként jegyzett későbbi versenyeken ilyen jól már sajnos egyetlen versenyzőnk sem szerepelt. Két évvel később Forgács Judit Indianapolisban bronzérmet szerzett női 400 méteren, majd hosszú éremszünet következett. Legközelebb az 1999-es maebasi vb-n örülhettünk dobogós helyezésnek: Szabó Zsuzsanna rúdugrásban, Czingler Zsolt pedig hármasugrásban szerezte meg a harmadik helyet. De idézzük fel az egyes világbajnokságok legnagyobb pillanatait!Indianapolisban Ulf Timmermann alkotott maradandót. Az egykori keletnémet súlylökő 22.24 méterrel győzött, ami azóta is világbajnoki csúcsnak számít. Két évvel később Budapesten öt számban dőlt meg a világ legjobb eredménye. Közülük a legemlékezetesebb a felejthetetlen Javier Sotomayoré volt! A kubai magasugrózseni Budapesten nyerte első világbajnokságát, méghozzá milyen stílusosan! Miután összes riválisa kiesett, világcsúcsmagasságra kérte a lécet, és a közönség fergeteges buzdítása mellett elsőre átugrotta az azóta is érvényben lévő rekordot, a 243 centimétert. Sevilla Szergej Bubka alakítása miatt marad emlékezetes. A rúdugrás egyeduralkodója ugyanis, bármilyen hihetetlenül hangzik is, 44 (!) versenyen ért el 6 métert vagy annál nagyobbat, de a világversenyek közül ez volt az első, amelyen teljesítette az álomhatárt. 1991 óta 6 méterrel övé a világbajnoki csúcs – 1999 óta egy másik olimpiai bajnokkal, Jean Galfione-nal társbérletben. De ne szaladjunk ennyire előre!Torontóban, 1993-ban a többpróbázás legendás alakja, Dan O'Brien állított fel máig élő világcsúcsot hétpróbában. Csak hogy mindenki tisztában legyen vele, milyen részeredményeket kellene túlszárnyalnia a cseh Roman Sebrle-nek Budapesten, íme az amerikai 6476 pontos teljesítménye részleteiben: 60 méteren 6.67 másodperc, távolban 784 centiméter, súllyal 16.02 méter, magasban 213 centiméter, 60 gáton 7.85 másodperc, rúddal 520 centi és végül 1000 méteren 2:57.96 perc. Két évvel később Barcelonában a hármasugrók parádéztak: a bermudai Brian Wellmann 17.72 méterrel, az orosz Jolanda Csen pedig 15.03 méterrel győzött. Mindkettő máig álló világbajnoki csúcs. Párizsban Wilson Kipketer mutatott be egykori honfitársa budapesti produkciójához foghatót. Sőt! A kenyai születésű, de már dán állampolgárságú 800-as az előfutamban is megdöntötte Paul Ereng 1:44.84-es idejét – majdnem egy másodperccel, majd a döntőben tovább faragott ebből. Na ja, akkor már hatalmas pénzdíjakat kínált a nemzetközi szövetség a vb-n elért világcsúsokért. A mebasi vb is hozott néhány "örök érvényű" rekordot. A férfi és női 4x400-as váltóval az amerikaiak és az oroszok futották minden idők legjobbját. A 3:02.83 és a 3:24.25 olyan teljesítmény, amelyet azóta sem közelített meg egyetlen válogatott sem. Világcsúcs ugyan nem született női 800 méteren, de a cseh Ludmila Formanová Mebasiban legyőzte az előtte és utána öt fedett pályás világbajnoki címet begyűjtő Maria Mutolát! 2001-ben Lisszabonban Jurij Borzakovszkij tündökölt a férfi 800 méteres futók között. Birminghamben a svédek remekeltek. Női magasugrásban Kajsa Bergqvist, ötpróbában Carolina Klüft, férfi magasugrásban Stefan Holm, férfi hármasugrásban pedig Christian Olsson nyakába akasztották az aranyat. Az északiak közül a két férfi ezúttal is készen áll arra, hogy történelmet írjon. A korábban páratlan években kiírt eseményt azért rendezik meg most 2004-ben, mert az IAAF elképzelése szerint a sportágnak sokkal nagyobb a reklámértéke, ha évente felváltva van fedett pályás, majd szabadtéri világtalálkozó.A magyar világbajnoki érmesek és pontszerzőkAz 1995-ös barcelonai és az 1997-es párizsi vb-n egyetlen versenyzőnk sem került be az első hat közé.