Bánhidi Richárd 43 kilót adott le

– Gyakorlatilag másfél esztendőt teljesen kihagytam, de valójában a 2000 októberében Cipruson elszenvedett térdsérülésem után már csak párosban és vegyes párosban szálltam be néha – kezdte a Hajdú Gabona-DTC-DSI tollaslabdázója. – A mozgáshiány "súlyos" nyomokat hagyott rajtam. Egyre csak gyarapodtam, és 132 kilogrammnál állapodtam meg. – Ekkortájt sokan "írták le", bevallom én is…– Nem volt ember, aki komolyan vette volna az elhatározásomat, hogy visszatérek. A legjobb barátaim és az edzőim is csak megmosolyogtak. Leginkább az motivált, hogy kivívjam az örökös bajnoki címet. Tudomásom szerint a férfiak közül ez a bravúr eddig csupán Cserni Jánosnak és Vörös Györgynek sikerült. Nekem mindössze egy elsőségre van szükségem célom eléréséhez. Eddig ugyanis huszonnégy aranyat gyűjtöttem.– Akár már tavaly is meglehetett volna a bűvös huszonötödik, ha pályára lép a csapatbajnoki döntőn.– Az egy olyan ajándék lett volna, ami nem okozott volna örömet. Én meg akarok dolgozni az elismerésért, sőt, újra kedvet érzek a versenyzéshez. Szerencsére a térdem is teljesen meggyógyult. Az edzéseken egyre szorosabb meccseket vívok Csiszér Leventével, aki az utóbbi években szinte verhetetlen. Be szeretném bizonyítani, hogy akár a válogatottban is megállom a helyem.– A hét végi hajdúszoboszlói országos bajnokságon már bizonyíthat… – Tollaslabdázó barátaim néhány nappal ezelőtt nagyon elcsodálkoztak, amikor pályára léptem a csapatbajnokság harmadik fordulójában. A mérlegem ötből öt győzelem úgy, hogy egy egyéni meccset is játszottam. Érdemes volt kínozni magam.– Elárulná a hathatós fogyókúra receptjét?– Lemondtam a vacsoráról, száműztem az alkoholt és az édességet, rengeteget edzettem, no meg sokat futottam.