Még Bátorfi is meglepődött

Annál is inkább, hogy ő már egy nappal a meccs előtt tudta azt, amit a statisztikások még nem: legjobbjuk, a világranglistán 15. helyen álló román Mihaela Steff beteg (majdnem egy hétig feküdt 40 fokos lázzal, ezért nemcsak ezt a meccset, hanem a következő két hétben esedékes horvát és görög nemzetközi bajnokságot is lemondta), ezért rá semmiképpen sem számíthat. Szóval számára is meglepetés ez az eredmény.
Hogy milyen eredmény?
Ja, igen: Statisztika–Langweid 0:3…
"Nem értem, miért kell nekünk idegesen játszani, amikor az ellenfél áll fel tartalékosan – bosszankodott a villámvereség után (ha a Marczibányi téren ilyen gyorsan befejeződik egy találkozó, annak az esetek 99 százalékában a mindenkori vendégcsapat a szenvedő alanya) Fülöp István, a Statisztika szakvezetője. – Hiába nyerte meg az első két szettet simán Boros Bátorfi ellen, úgy ért a labdához, mintha a mindent eldöntő játszmában éppen 11:11 lenne az eredmény. Azt a két játszmát is azért tudta megnyerni, mert akkor még Bátorfiról csak kevés labda jött vissza, ám amikor Csilla belelendült a játékba, Tamarának az idegeskedése miatt már esélye sem volt. Póta nagyon akart Schreiner-Yunli ellenében, de életében most játszott először vele, s olyan kellemetlen a stílusa, amit így elsőre nehéz kezelni. Sajnálom, hogy ilyen simán kikaptunk. Elsősorban azért, mert Steff nélkül állt asztalhoz az ellenfél, másodsorban, mert a langweidieknél igazából csak Schreiner-Yunli játszott jól. Ráadásul a szettarányunk is olyan rossz, hogy a visszavágóra nem sok reményünk maradt."
A szakember borús hangvételű mondandója természetesen nem véletlen. Pedig tényleg jól indult a meccs, Boros tökéletesen a kezében tartotta az irányítást a kilencszeres Európa-bajnok Bátorfival szemben, és az első két szett után senki sem gondolta, hogy a Langweid magyar légiósának még lehet esélye.
"Borossal általában ilyen meccseket játszunk – magyarázta Csilla az összecsapást követően. – Amíg nem érzem meg a szerváit, addig általában "aláz", aztán viszont már inkább ő van gondban az én adogatásaimmal. Így volt ez most is, a második játszma után következett a fordulópont, a szerváit a magam javára tudtam fordítani, s ettől kezdve már nálam volt az irányítás."
Ilyen egyszerű lenne?
Elmondva bizonyára, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a világranglista-8. Boros Tamara adogatásairól beszélt Bátorfi, azaz egy ilyen fordulatra csak egy hasonló kaliberű világklasszis lehet képes.
Márpedig Bátorfi Csilla ilyen.
"Nehéz lenne megmondani, hogy ha Boros megnyeri az első meccset, hogyan alakul a többi összecsapás – tűnődött Fülöp. – Én mégis amondó vagyok, hogy talán egészen másként alakul a folytatás, ha mi szerzünk vezetést. Ezzel természetesen nem akarom Boros nyakába varrni ezt a vereséget. Erről szó sincs. Hárman játszottak, és hárman kaptak ki. Csak azért állok értetlenül a történtek előtt, mert nem tudok olyat mondani, amiért erre számítani lehetett. Nincs széthúzás a csapaton belül, nincsenek gondok, feszültségek."
Ez bizonyára így van, de hogy ettől a 0:3-tól valamelyest instabilabbá váltak az Ormai-birodalom falai, az is biztos. Feltéve, ha a február 13-i visszavágón nem történik valami újabb (azért volt már ilyenre példa…) csoda.

Bajnokcsapatok Európa-kupája, nők, elődöntő, első mérkőzés
Statisztika–Müllermilch Langweid (német) 0:3
Boros–Bátorfi 2:3 (6, 6, –8, –5, –5), Póta– Schreiner-Yunli 0:3 (–4, –4, –8), Fazekas–Hszü Lin 0:3 (–7, –8, –7)