Hat a válasz Glasgow-ért

Eközben a gyepen olyan zöldfülűek próbálták Portugália felé kormányozni az oranje hajóját, mint Wilfred Bouma, Wesley Sneijder, Andy van der Meyde vagy éppen Rafael van der Vaart. Többek között nekik kellett megakadályozniuk azt a szégyent, hogy Hollandia a 2002-es vb után a következő világeseményről is lemaradjon, illetve hogy Advocaat kénytelen legyen átadni a helyét egy másik szakembernek.
A fiatalos lendület érződött is a vendéglátók játékán, akik az ideges kezdést – az elején gyors egymásutánban Van Nistelrooy, Ferguson és Pressley is sárga lapot kapott – követően megnyugodtak, és megkezdték Douglas kapujának ostromát. Olyan sokáig nem állt ellen a skót fal… Van der Meyde beadását követően Van der Vaart még föléfejelt a 10. percben, röviddel később Van Nistelrooy a kapus kezébe lőtt, a harmadik roham azonban már eredményes volt. A 14. percben Cocu a felezővonal tájékán szabadrúgásból Sneijderhez gurított, az ajaxos lefordult McCannről, majd elindult a kapu felé. Akadálytalanul roboghatott, 25 méterről lőtt – hajszálpontosan a jobb alsó sarokba.
A gól után némi pihenőt tartottak a hazaiak, Berti Vogts legényei egyszer-egyszer felbukkantak Van der Sar portája előtt, de ezek csak amolyan tisztelgő látogatások voltak, az egyenlítés lehetősége egyetlen akcióban sem volt benne. A hollandok viszont a rövid pihenőt követően ismét "üzemi" sebességre kapcsoltak, és a félidőig eldöntötték a továbbjutást, méghozzá két, egyforma koreográfiából született góllal. Sneijder a 32. és a 37. percben is balról kanyarított középre szabadrúgásból, a két találat között mindössze annyi volt a különbség, hogy először Ooijer, másodszor pedig Van Nistelrooy érkezett a legjobb ütemben a labdára.
Hogy miért nem írunk skót helyzetekről, annak ellenére, hogy 0–2 után nekik is kellett volna támadniuk? Mert nem voltak… Az előrehúzódó Wilkie egy szem fejesét leszámítva Van der Sarnak néhány hátrapasszolt labda adott okot a mozgásra.
Három nulla, no meg 15 perc pihenő után akár azt is hihettük volna, a hollandok a második félidőre visszavesznek a tempóból, de csalódnunk kellett. Persze ilyen csalódást bármikor örömmel látunk! Néhány bemelegítő lövést követően az 51. percben kisebb csodát láthatott az ArenA közönsége: az oranje gólt szerzett, méghozzá Sneijder közreműködése nélkül. Ezúttal az Ajax másik tinizsenije, Van der Vaart villant, a védők mögé tett paszszára Van Nistelrooy startolt, a kifutó Douglasen átemelte a labdát, amely a hálóba hullott. Persze ha a visszafutó Pressley a levegő helyett a labdába fejel, akkor az MU csatára aligha tudott volna duplázni…
És ment tovább a holland henger! A 65. percben Sneijder "visszaállította" a rendet, ismét ő volt az előkészítő, bal oldali szögletét követően a csereként beálló Frank de Boer bólintott a hálóba, két percre rá pedig, csodálatos akció végén az újabb mattot is megkapta a skót védelem. Reiziger játszotta meg a jobb oldalon Van der Meydét, ő néhány trükk után a középen érkező Van Nistelrooyhoz továbbított, aki egyből a kapuba lőtt. A klasszis csatár karrierje első mesterhármasát könyvelhette el a nemzeti tizenegyben.
A tökéletes fináléról Sneijder gondoskodhatott volna, de pazar csavarása után a labda hiába szállt át Douglas felett, a léc az útját állta, így maradt a 6–0. Persze ezt akkor már senki sem bánta. Csak azt nem tudni, hogy ha egy válogatott ilyen jól is tud játszani, hogyan képes olyan gyatra produkcióra, amilyet szombaton Glasgow-ban bemutatott.

Hollandia–Skócia 6–0 (3–0)
Amszterdam, 50 000 néző
V: Michel (szlovák). G: Sneijder (14.), Ooijer (32.), Van Nistelrooy (37., 51., 67.), F. de Boer (65.)
HOLLANDIA: Van der Sar – Ooijer (F. de Boer, 46.), Reiziger, Cocu, Bouma (Seedorf, 69.) – Sneijder, Van der Vaart, Davids – Van der Meyde, Van Nistelrooy (Kluivert, 77.), Overmars
SKÓCIA: Douglas – McNamara, Wilkie, Pressley, Naysmith (Ross, 46.) – Flether, Rae, B. Ferguson, McCann (Miller, 63.) – McFadden, Dickov (Crawford, 46.)
Továbbjutott: Hollandia, 6–1-gyel