Aki átaludta a forradalmat

– Ez mit jelent?
– Százhuszonkilenc kilót.
– Az sok…
– Sok, száznál sohasem voltam több, de már nincs mit tenni. Sajnos kihíztam az összes ruhámat, még a melegítőm sem fért rám, egy időben pizsamában járkáltam egész nap a lakásban, az utcára sem tudtam kimenni. Végül aztán ráuntam a helyzetre, csináltattam egy új ruhát, így legalább a Komjádiba át tudok sétálni. Egyébként semmi gond, de tudja, Papp Laci halála nagyon megviselt. Úgy éreztem, mintha a testemből szakítottak volna ki egy darabot. Ô valóban bokszolt, nem balett-táncos volt, aki csak szurkál a ringben. Nem, ő ütött, ballal, jobbal, tökéletesen. A színtiszta boksz, ez volt számomra Papp Laci. Egyébként biztosan hallotta, én bokszbírói vizsgát is tettem.
– Na látja, ezt még nem hallottam.
– Pedig így van, és ez alapján kijelenthetem, Dariusz Michalczewskitől elvették a világbajnoki övet. Látta a meccset?
– Láttam, és nekem is úgy tűnt…
– Én le is pontoztam.
– És mire jutott?
– Három olyan menet is volt, ahol döntő fölénnyel vezetett, ahol majdnem kiütötte a mexikóit. Ebben a három menetben akkora előnyt szerzett, amit nem hozott, nem hozhatott be Gonzalez.
– A barcelonai úszó-világbajnokságot is "lepontozta”?
– Láttam a televízióban, és megállapítottam: a hátúszásnál is megengedett delfinezés hallatlan javulást hozott. Rengeteg időt lehet vele nyerni. Mindez a vegyes úszást is meggyorsította.
– Csak azt ne mondja, hogy az amerikai Michael Phelps ettől úszott korszakos világrekordot kétszáz és négyszáz vegyesen.
– Ettől is. Amúgy tehetséges fiú, de nagyon meggondolatlan edzője van.
– Ezt miből gondolja?
– Ez a srác pánikúszást produkál. Azt sem tudja, hogy hol akar nagyot úszni. Barcelonában is láthatta, a száz pillangó elődöntőjében világcsúcsot úszott, aztán pedig a fináléban kikapott. Darnyi Tamás egészen más volt. Darnyi versenyzett. Hiába volt sokkal jobb a többieknél, nem kezdett be, a mezőnnyel ment pillangón – a harmadik-negyedik helyen fordult –, aztán háton feljött, mellen kis előnyt szerzett, gyorson pedig állva hagyta a mezőnyt. Ha egyszer, csak egyszer megszorítják igazán, akkor meggyőződésem, négy perc öt másodperc alatt is tudott volna. Viszont elég volt egy látványos hajrá és esetenként "négy tizenkettő, négy tizenhárom” a győzelemhez. A nagy versenyző győzni tanul meg, nem pedig iramot úszni.
– Tehát Darnyi legyőzné az amerikait?
– Darnyi olyan legenda, mint a bokszban Rocky Marciano. Ô ugyebár negyvenkilenc mecscsen maradt veretlen. Darnyi kilenc éven át, és úgy vonult vissza. De jó, válaszolok: Darnyi nyerne, nincs kétségem. Phelpsnek jelenleg nincs ellenfele, és abban az esetben, ha nem össze-vissza úszik, még inkább nehézkes lesz megelőzni négyszáz vegyesen. Ez alapján Cseh Lászlónak sem adok erre sok esélyt.
– Mit csinált 1956. október huszonharmadikán?
– Ez ám a hirtelen váltás!
– Csak kíváncsi vagyok, ráadásul aktuális.
– Ma is előttem van. Óbudáról jöttem, a tizennyolcas villamoson utaztam, ott mondták, hogy zűr van a rádiónál. Aztán amikor a Móricz Zsigmond körtérnél – ott laktam – leszálltam, elterjedt a híre, hogy Csepelről bejöttek a munkások teherautóval és fegyverrel. Fáradt voltam, fogtam magam, és hazamentem, megvacsoráztam, és lefeküdtem aludni.
– Ennél izgalmasabbra számítottam…
– Most hazudjak? Minek? Nem voltam én pesti srác. De egyébként én is beálltam kirakatot őrizni, hiszen mindenki félt, hogy a tolvajok, betörők akcióba lépnek. Párokban sétálgattunk, géppisztolyunk is volt. Ez ment november harmadikán éjjelig.
– Utána mi történt?
– Bejöttek az oroszok tankokkal, én pedig fogtam magam, és hazamentem. A család – velem együtt – elment Nagykovácsiba, ahol volt egy erdészlakunk. Egészen a következő év márciusáig ott voltunk. Szép, emeletes ház volt, nagyon jól éreztük magunkat. De ez rég volt, hagyjuk is.
– Otthon van – pizsamában vagy melegítőben –, ideje annyi, mint a tenger, miért nem ír egy úszószakkönyvet?
– Fiatalabb koromban meg akartam írni az úszás enciklopédiáját, aztán letettem róla.
– Miért?
– Sok külföldi szakemberrel beszélgettem az úszásról, és bizony sok mindent elfecsegtem abból, amit tudtam, tapasztaltam szakmailag. Aztán eljött az aktuális világverseny, és azzal verték meg a versenyzőimet, amit én elmondtam. Na, itt tettem le a könyv ötletéről. Biztosan elhiszi, nagyon sok pénzt kereshettem volna, ha elmondom másoknak a felkészítési módszereimet. Nem kellett a pénz, úgy gondolkoztam, nem leszek gazdag, de legalább nyernek a magyar úszók. Sohasem voltak nagy igényeim. Ha van egy autód, hiába van kettő, úgyis csak egyben ülhetsz. Ha van egy jó ágyad, minek még egy? És akkor sem ennék többet, ha több pénzem lenne. Amivel ebben az országban kitüntethetnek valakit, azzal engem kitüntettek. Állami díjas vagyok, mindenféle tiszti keresztem van. Pénzem nincs, de egyébként minden az enyém. Érti?