Nem lesz túlszabályozottság

A testület minden tagja megjelent a találkozón, amelyen végigvették az NSSZ-t érintő rendelkezéseket, és közvetítették a szakszövetségek véleményét. Berényi János elnök a következőket emelte ki a megszületendő új sporttörvény paragrafusai közül:"A törvényben a Nemzeti Sportszövetség mintegy a helyére került, a MOB-bal egy szinten kezeli a jogszabály. Ahogy például a MOB szervezi az olimpiával kapcsolatos teendőket, az NSSZ a nem olimpiai sportágak világjátékával, az úgynevezett AGFIS-világjátékokkal együttjáró feladatokat látja el. Mindemellett a versenysport képviselőjeként szétosztja a szövetségek működési támogatását, részt vesz a hazai versenynaptár elkészítésében, és a már működő sportinformatikai rendszerünk legfőbb pillére lehet az állami sportinformatikai rendszernek. Ugyancsak kiemelendő, hogy a létrejövő Nemzeti Sporttanácsban az NSSZ is képviselteti magát.”A módosított sporttörvénynek több jótékony hatása is van, legfőképpen enyhít a még hatályos jogszabály sokszor átláthatatlan viszonyain."A sportági szakszövetségek autonómiája nő, így például a közgyűlés nemcsak valamelyik tagszövetség képviselőjét választhatja meg valamely posztra, hanem kívülről jövő emberre is voksolhat – magyarázta Elbert Gábor, az NSSZ főtitkára. – A legnagyobb érdeme az új törvénynek, hogy megszünteti a túlszabályozottságot, többek között az egyes versenyek szervezésével szemben támasztott teljesíthetetlen feltételeket is, illetve a szövetségek maguk dönthetik el, hogy mennyire bonyolult szabályrendszert dolgoznak ki saját működésükre. A törvény javára írható, hogy széles körű társadalmi vita előzte meg, amelyben részt vettek az egyesületek és szövetségek vezetői, valamint a sport civil oldalának szinte valamennyi szereplője.”Mészáros János, az NSSZ alelnöke kiemelte, hogy a módosított sporttörvény jelentősen javít az előzőn, egyúttal megtartotta annak előnyeit, a tisztánlátást kitűző célját. "A különbség az a korábbi jogszabály és az elkészült új törvény között, hogy az előzővel összehasonlítva a mostani inkább csak lehetőséget, kereteket ad – mondta Mészáros János –, a végrehajtás, a konkrét szabályozás a miniszteri rendeletek feladata lesz. A deregulációval párhuzamosan kevesebb szervezetre van szükség, ami pedig az NSSZ-t illeti, elkerültek tőle azok a jogosítványok, amelyek nem is tartozhatnának a hatáskörébe. Gondolok itt arra, hogy az államigazgatási és hatósági feladatok, például a gazdasági ellenőrzés, visszaszállnak a minisztériumra, az NSSZ és szakszövetségek felügyeletét pedig az ügyészség látja el ezután, nem a minisztérium.”De hogy ne csak a pozitívumok kerüljenek terítékre, Mészáros János hozzáfűzte: szándékuk ellenére nem rendeződött a megyei szövetségek helyzete. A jelen viszonyok között ugyanis nem egységes a szabályozás, hanem három konstrukcióban jöhetnek létre a megyei szintek. Az egyik, hogy az országos szövetség hozza létre és működteti; a másik, hogy önálló jogi személyként tevékenykedik, és az országos szövetség kezességet vállal érte; a harmadik variáció pedig az, hogy a megye területén működő szervezetek alulról hozzák létre az egyesülési törvénynek megfelelően. Utóbbi esetben az a gond, hogy elkülönül az országos szervezettől a megyei szövetség, a másik két esetben pedig nem biztos, hogy az országos szervezet vállalja a kezességet vagy a működtetéssel járó anyagi terheket – így ki sem építi a megyei szintet."A honi sport minden egyes közvetlen vagy közvetett szereplőjét felölelő Nemzeti Sporttanács felállításától azt várom, hogy elősegíti a magyar sport integrálódását a jogrendszerbe – reménykedik Mészáros. – Fontos, hogy a sportágazatról tudjanak a többi ágazatban is, hogy megjelenjen az adó-, társadalombiztosítási, média- és önkormányzati törvényben, vagyis egyfajta jogharmonizáció induljon el. Ezáltal indirekt segítséget kapna a hazai sport.”