Ritmikus gimnasztika: Alíz Csodaországban

– Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem izgulok, de mivel valóban nagyon alapos felkészülési időszakot tudunk magunk mögött, úgy érzem, nincs mitől tartanunk – mondta Farkas Alíz.
– A csapat többi tagja arról beszélt, hogy a szalaggyakorlatuk lehet a sorsdöntő.
– Tény, hogy nehezebb és több hibázási lehetőséget rejt, mint mondjuk a karika-labdagyakorlat, éppen ezért az átlagosnál többet gyakorolunk ezzel a szerrel. Általában az edzéseken nyolc-nyolc teljes gyakorlatot csinálunk meg, a cél, hogy négy hibátlan produkció sikerüljön.
– Ön szerint mennyit számít, hogy Marina Ignatyijeva edzőként a csapat mellé szegődött?
– Rengeteget, jobban odafigyelünk az apróságokra, és különféle érdekes alkalmazásokkal ismertet meg minket.
– Mint például?
– Például az azonos magasságú szerdobások érdekében az edzéseken úgy öt-hat méter magasságban kifeszít a levegőben egy piros kötelet, efölött kell átdobnunk a szalagot, és valóban érezhető, hogy gördülékenyebben csináljuk az elemeket.
– Sokan úgy vélik, az olimpiai kvalifikáció elérhető közelségbe került a magyar csapat számára.
– Bízom benne. Szerintem csak egy hajszálon múlik majd a nyolcadik hely, talán a hazai pálya segíthet. Mindenesetre én is több helyről hallottam már, hogy megérdemelnénk az athéni indulást és az olimpia valóban csodálatos lenne.
– Az edzések mellett jut még ideje másra is?
– Nem sok mindenre. A barátnőmmel amolyan levelezőnaplót vezetünk, azt szoktam írogatni esténként.
– Szóval akkor megörökítette a világbajnoki felkészülést.
– Így van, minden szépségével és gyötrelmével…