Reggina: 28 000 ember a tizenkettedik ember

A klubvezetőség – illetve a csapatot meglehetősen autoriter módon vezető elnök, Paquale Foti – úgy döntött, hogy a lehető legkevesebb helyen nyúl hozzá az együtteshez, amely a legutóbbi idényben elsősorban hazai pályán jeleskedett.
A déli gárda kerete gyakorlatilag változatlan maradt, ha végignézünk a névsoron, csupa-csupa ismerős névvel találkozunk. A távozók közül Diana hiányozhat, ám ő csak kölcsönben játszott Reggio Calabriában, és a nyáron a Parma visszahívta, hogy eladja a Sampdoriának. Egy másik kölcsönjátékost viszont sikerült "véglegesíteni”: Emiliano Bonazzolit, aki szintén a Parmától érkezett tavaly télen, és aki olyan jól beilleszkedett a csapatba, hogy valóban kár lett volna elengedni.
A Bonazzoli, Di Michele kettős tagjai elöl nagyszerűen megértik egymást, és mögöttük a japán Nakamura irányít, aki ha jó formában van, akkor kevés védelem tud ellenállni neki. Jók a középpálya "ütközőemberei” is, hiszen Cozza lelkesedése és lendülete már-már a milanos Gattusóéhoz hasonlítható, León nem véletlenül hondurasi válogatott, a Juventustól megkapott Baiocco pedig várhatóan bizonyítani akar a szürkébb tavalyi idénye után. (Ha úgy játszik, ahogy Perugiában tette anno, akkor aligha lesznek gondok a középpályán.)
A védelem talán a Reggina leggyengébb csapatrésze, Colomba mester feladata lesz gondoskodni arról, hogy minél hermetikusabban zárjon a hátvédsor. A Regginát ugyanis az új idényben már nem a csapatot bent tartó De Canio vezeti, hanem Franco Colomba, aki 1999 és 2002 között már ült a bordó mezesek kispadján.
Azon a kispadon, amely főleg a Stadio Granillóban kellemes bútordarab: a 28 000 néző lelkesedése általában elég szokott lenni ahhoz, hogy a csapat otthon tartsa a három pontot.