Atlético Madrid: Ismét nagy volt a jövés-menés

Az utóbbi másfél évtizedben, 1987 óta pedig egyenesen darázsfészekké változott a Vicente Calderón-stadion, ekkor vette ugyanis át a hatalmat az egyesületnél az ingatlanmecénás, Jesús Gil, aki ugyan tényleg szívvel-lélekkel szereti az Atléticót, de öntörvényű magatartásával rengeteg kárt okozott. Regnálása során a piros-fehérek mindössze egy bajnoki címet és három kupagyőzelmet értek el, viszont 2000-ben kiestek az első osztályból, és csak az elmúlt idényben tértek vissza. Mindemellett az is kiderült, hogy Gil Marbella polgármestereként közpénzekből finanszírozta az Atlético méregdrága játékosvásárlásait, amiért börtönbe csukták, és zárolták a vagyonát. A klub mégis megmenekült, hála jelentős és tűzön-vízen át kitartó szurkolótáborának, ám Gilnek mennie kellett – igaz, egyelőre még ő az erős ember a klubnál, noha hivatalosan lemondott az elnökségről.
Ez természetesen hatással van a csapatra is – Gil nemegyszer lehordta a labdarúgókat egy-egy rossz eredményt követően –, amelyet az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően ismét alaposan felforgattak. Először is távozott az elmúlt szezonban rengeteget támadott Luis Aragonés edző, a spanyol futball nagy öregjét a Mallorcával kupagyőzelemig masírozó Gregorio Manzano váltja a kispadon. A keretbe nem kevesebb mint nyolc új játékos – Novo, Nano, Rodrigo Fabri, Lequi, Simeone, Nikolaidisz, Musampa és Paunovics – érkezett, de ez a szám bármelyik pillanatban tovább emelkedhet, mivel az egyesület bőszen tárgyal még a Mallorcával Ibagazáért, a Sevillával Casqueróért, és nem adta fel a harcot a Rangerst erősítő Arteta megszerzéséért sem. A nagy jövést ugyanolyan menés kísérte, elhagyta ugyanis a keretet többek között Emerson, Munteanu, Sztankovics, Nagore, Dani, Esteban, Luis García, Albertini, Coloccini, José Mari, Otero, Luque és Njegus.