Negyvenedik születésnapját ünnepli a Bundesliga

A németek már a hitleri korszakban megpróbálták követni a szigetországiakat, csakhogy akkor a tartományi szövetségek érdekeit szem előtt tartó klubok képtelenek voltak konszenzusra jutni egymással. Röviddel a második világháború befejezése után, 1949-ben létrejött a Bundesliga és a profi futballisták érdekvédelmi szervezete névre keresztelt csoport, amelynek legfontosabb célja az önálló, egységes német bajnokság megteremtése volt. Az eleinte lázadóknak bélyegzett érintettek élére Franz Kremer (később a Bundesliga Atyja nevet kapta) állt, aki mindent elkövetett annak érdekében, hogy létrejöjjön a bajnokság.Másfél évtizedet kellett küzdenie, de ma már nyugodtan állíthatjuk, megérte!Az is igaz, hogy Kremer talán még ennél is nehezebben ért volna célba, ha nem áll az ügy mellé Sepp Herberger, a Nationalelf legendás szövetségi kapitánya, illetve ha a német válogatott nem búcsúzik idő előtt, már a negyeddöntőben az 1962-es chilei világbajnokságon. Herberger már az ötvenes években azt harsogta, hogy ha Németország szeretné megőrizni nemzetközi versenyképességét, egységes, nem pedig tartományi szerveződésû bajnokságokra lenne szüksége. 1958-ban, a német szövetség (DFB) frankfurti ülésén még lesöpörték az asztalról a Bundesliga megalapításának ötletét (elsősorban a déli országrész tiltakozott, és sikerült maga mellé állítania több tartományt is), négy évvel később azonban már elfogadták a javaslatot. Kremernek ugyanis a köztes esztendőkben sikerült támogatókra bukkania, többek között a későbbi DFB-elnök Hermann Neubergert is maga mellé állította, és ez nyerő húzásnak bizonyult. Neuberger rengeteg kétkedőt tudott meggyőzni, nem utolsósorban kidolgozott koncepciójának köszönhetően, amelynek része volt, hogy a profi játékosok a liga megalakulását követően évente minimum 25 ezer márkát kereshetnek. A számok, a jövedelmi lehetőségek hatottak, 1962. július 28-án Dortmundban 103 igen szavazattal, 26 nem ellenében a tartományi szövetségek képviselői eldöntötték, létrehozzák a Bundesligát.Az ülésen azt is rögzítették, a megalakuló ligában 16 csapat szerepelhet, és a rajtjogok elosztásánál a földrajzi elhelyezkedést is figyelembe veszik. Például hiába volt a nyugati országrész a legerősebb, nem kaphatott aránytalanul több helyet más szövetségeknél, így fordulhatott elő, hogy az akkoriban nagyra tartott Rot-Weiss Essen például csak a Regionalligában futballozhatott. Ugyanilyen elv volt, hogy egy város csak egy gárdát delegálhatott az elitbe, ennek a szabálynak a Bayern München esett áldozatul, amely kénytelen volt utat nyitni a mára "kistestvérré” szelídült 1860 Münchennek.Természeten az első botrány is kirobbant ebben az időszakban. A Kickers Offenbach és az Eintracht Frankfurt is szeretett volna bekerülni a ligába, csakhogy Rudi Gramlich, a DFB "döntőbírája”, az Eintracht elnöke (!) kijelentette: a Rajna-Majna-vidéknek elég egy élvonalbeli csapat is. Természetesen az Eintracht Frankfurtot hozta ki a verseny győzteseként…Még néhány kisebb torzsalkodás után eldőlt, hogy a Bundesliga első idényének 1963. augusztus 24-i rajtjánál a következő együttesek lehetnek ott: 1. FC Köln, Meidericher SV (a Duisburg jogelődje), Eintracht Frankfurt, Borussia Dortmund, VfB Stuttgart, Hamburg, 1860 München, Schalke, Nürnberg, Werder Bremen, Eintracht Braunschweig, Kaiserslautern, Karlsruhe, Hertha BSC, Preussen Münster, Saarbrücken.A történeti hûség kedvéért említsük meg, hogy a liga első játéknapját öszszesen 327 000 néző látta a nyolc stadionban, az első gólt a dortmundi Timo Konietzka szerezte (a találatnak a mai napig semmiféle képi dokumentuma sem került elő!), az első kiállítást (tettlegességért) az 1954-es vb-döntőben két gólt szerző Helmut Rahn (Meidericher SV) kapta, első edzőként Herbert Widmayernek (Nürnberg) kellett távoznia, az első bajnoki címet pedig az ötletgazda Kremer csapata, az 1. FC Köln nyerte meg.Mindössze egy olyan együttes akad, amely az eddigi összes idényt az élvonalban töltötte, nem meglepő, hogy a Hamburg lesz az egyik résztvevője a Bundesliga vasárnapi, születésnapi mérkőzésének. A HSV ellenfele stílszerûen a legeredményesebb német gárda, a Bayern München lesz a szokásoktól (17.30) eltérően, ugyanakkor az első Bundesliga-meccsel egyező időpontban, 17 órakor kezdődő találkozón. A találkozónak azonban nem lesz gálajellege, hiszen Gerhard Schröder kancellár, illetve Lennart Johansson UEFA-elnök üdvözlő szavait követően folytatódik a 40 éve tartó kőkemény harc a pontokért…