Amikor kellett, összefogtak

A röplabda ezúttal kivételt jelent, ugyanis a hattagú Extraligától eleve visszalépett a megszűnt Nyíregyházi VRC, és mert a Dunaferrnél minimálisra apadt a pénzforrás, Szegeden pedig már két éve vegetál a gárda, újabb profibajnokság megrendezéséről szó sem lehetett. Ez még a legkevesebb, hiszen amatőr státusú pontvadászattal még minden megoldható (más sportágaknál sem vezették be mindenáron a profi idényt), csakhogy az öt együttes mindenképpen kevés – hiszen az NB I-ből nem tolongtak a klubok a Magyar Röplabdaszövetség által megálmodott nyolccsapatos mezőny hézagainak betömése érdekében. Az MRSZ arra készült, hogy átalakítja a már formába öntött új bajnoki kiírást, még az is felvetődött, hogy összeolvad az Extraliga és az NB I mezőnye. A kedden meghirdetett elnökségi ülés legfontosabb témája ez lett volna, ám váratlan esemény történt.
"A csapatok, hol így, hol úgy, értesültek az elképzeléseinkről, és megtudván terveinket, a Kazincbarcika vezetésével szervezkedni kezdtek – mondta Stevik Péter, az MRSZ főtitkára. – Sok telefonálás után összehívták az érdekelt tizennégy extraligás, illetve NB I-es klub vezetőit, valamint meghívták a szövetség képviselőit is. Noha a férfiaknál nincs liga, mondhatnánk: ligaszerű találkozó volt kedden. A tizennégy együttesből heten, a Kazincbarcika, a Kométa-Kaposvár, a Dunaferr, a Dág, a Szolnok, a NAFA-Kaposvár és a DEAC képviseltették magukat. Ôk előadták saját javaslatukat, amihez a szövetség is hozzáfűzte a maga gondolatait. A javaslat lényege az volt, hogy valamelyest csökkentett mérkőzésszámmal, azaz csökkentett költségekkel a Dág, a Szolnok és a NAFA is vállalja az Extraligát. Mi azt mondtuk, ha a három együttes szerdáig befizeti az Extraliga és a NB I nevezési díja közti különbséget, nincs akadálya ennek a variációnak.”
Szerencsére a három érdekelt teljesítette a kívánságot, így nem csonka bajnokságról kell tudósítanunk az ősztől. Az MRSZ már ki is dolgozta az új lebonyolítási rendszert, amely szerint a nyolc együttes oda-vissza alapon játszik fejenként tizennégy mérkőzést, majd az első négy különválik az ötödik–nyolcadik helyen végzett gárdáktól. A kvartettek tagjai ismét játszanak egy kört (egyenként hat találkozót), majd a felsőházban elődöntőre kerül a sor (az első a negyedikkel, a második a harmadikkal csap össze), az alsóházban pedig mindjárt helyosztót vív az ötödik a hatodikkal, a hetedik a nyolcadikkal. A végére marad a bronzpárharc és a finálé.
Miután az NB I-ből hárman feljebb ugrottak, és visszalépett az új idénytől a Sárberek, a második vonalban mindössze hat együttes maradt. Éppen ezért az áprilisban kiesett Zalaegerszegi TE mentőkötelet kapott, így heten vágnak neki a következő NB I-es bajnokságnak.
Stevik Péter a következőképpen értékelte a megoldást:
"Kicsit szomorú vagyok, hogy a csapatok nem olvasták el eléggé figyelmesen az eredetileg megalkotott versenykiírást, azt ugyanis nem tudom elfogadni, hogy az érintett NB I-es csapatok anyagi okokra hivatkozva nem tudták elsőre vállalni az Extraligát. Nem állja meg a helyét az érvelés, hiszen a működést illetően jó, ha két-háromszázezer forint a differencia, amely nem túl nagy összeg. Végül belementünk ebbe a variációba, amelynek következtében az ötödik–nyolcadik helyezett a tervezettnél kevesebb meccset játszik. Ugyanakkor örülök is, hiszen kiderült, össze tudnak fogni a férficsapatok, és nem kell feltétlenül mindent a szövetségtől várniuk. Szintén megnyugvással tölt el, hogy végül az először elképzelt formában, nyolc csapattal rendezhetjük meg a bajnokságot.”
A pontvadászat egyébként mindenképpen elkezdődik szeptember végén, már csak azért is, mert a hírek szerint megtartják novemberben az időközben veszélybe került olimpiai csoport-előselejtezőt, amelyen a magyar válogatott is érdekelt.