Bárdosi Sándor szombat délig reménykedhetett. Sydney olimpiai ezüstérmese egészen a 74 kilósok utolsó előtti csoportmeccséig bízhatott benne, követheti a mieink közül elsőként a negyeddöntőbe jutó Oláh Tibort, ám ismét bebizonyosodott, csodák márpedig nincsenek.
Tulajdonképpen semmi rendkívüli nem történt Belgrádban: Deák Bárdos Mihály (jobbra) nélkül mostanában nem rendeznek döntôt (Fotó: Farkas József)
Tulajdonképpen semmi rendkívüli nem történt Belgrádban: Deák Bárdos Mihály (jobbra) nélkül mostanában nem rendeznek döntôt (Fotó: Farkas József)
Ahogy a legkisebbek között a csoportdöntőben a finn Mättilät pillanatok alatt sokkoló magyar nem hagyta ki élete eddigi legnagyobb esélyét ("Bedurrant ugyan a kezem, de el nem fáradtam” – lihegte a a válogatott 55 kilósa), úgy a hazaiak sem szalasztották el utolsó továbbjutási esélyüket, ha már a BVSC-s ilyen nagyvonalúan nem várt lehetőséghez juttatta őket: Dalibor Busics az ötezres belgrádi csarnok kétszáz nézője előtt – jókora bírói támogatással – legyűrte az izraeli Menasherovot, parkolópályára állítva ezzel Bárdosit. Aki szentségelt becsülettel – a magyar táborból nem egyedüliként –, ám elismerte, nem önhibáján kívült került kínos helyzetbe… A zuglói ezzel tehát a 60 kilós Bóna László, az eggyel fentebb próbálkozó Nagy Balázs és a 96 kilós Virág Lajos sorsára jutott. A listán péntek este ugyan még csak előbbi kettő szerepelt, ám még Bárdosi előtt a vasasos is csatlakozott a csoportjukban ragadókhoz. (Bóna legalább szépen búcsúzott, egy remekbe szabott emeléssel pillanatok alatt elintézte a finn Isokoskit.) Virág a német Englichhel meccselt a nyolc közé jutásért, s mire az angyalföldi észbe kapott, riválisa két pontért már meg is pörgette. A továbbiakban csak néhány intés borzolta a kedélyeket, ám a hat perc lepergett értékelhető megmozdulás nélkül. Jött tehát a kapaszkodás, melyben a bírák Englichnél láttak szabálytalanságot – így a magyar az intéssel együtt járó két ponttal így különösebb erőlködés nélkül egyenlített. Sőt, helyzeti előnybe is került, hiszen a német ereszkedhetett parterbe, melyben Virág össze is nyalábolta, s megindította a pörgetést. "Ne húzd tovább, Lajos! Le van fordulva rólad” – süvítette a szőnyeg széléről Komáromi Tibor szakágvezető, ám a magyar fiú továbbvitte az akciót, melyből kibújt a vetélytárs, visszatámadott, és mivel Virág kitáncolt előle a szőnyegről, menekülésért Englich neve mellé került a győzelmet jelentő egység. "Úgy éreztem, ki van támasztva – így a boldogtalan vesztes. – Ha kinn lett volna a könyöke, nem kockáztatok. Próbáltam emelni is, de nagyon jól védte. Nem volt más lehetőségem…” "Karikás intése volt a németnek – legyintett a fogásnem első embere –, elég lett volna az iksz is…”
50. kötöttfogású Európa-bajnokság, Belgrád
Csoportmérkőzések. A magyarok eredményei. 3. forduló. 55 kg: Oláh Tibor–Mättilä (finn) 3:0. 60 kg: Bóna László–Isokoski (finn) 5:2. 66 kg: Nagy Balázs erônyerô. 74 kg: Bárdosi Sándor erônyerô. 84 kg: Mäntylä (finn)–Kiss Balázs 3:2-nél Mäntylä tussal gyôzött. 96 kg: Englich (német)–Virág Lajos 3:2. 120 kg: Deák Bárdos Mihály–Gedzjuns (lett) 4:0
Negyeddöntők. A magyarok eredményei. 55 kg: Radkevics (fehérorosz)–Oláh 10:4. 120 kg: Deák Bárdos–Debelka (fehérorosz) 3:2
SASSARI. Hatalmas magyar sikerrel zárult a szicíliai városban rendezett szabadfogású torna. Miután az 55 kilós Dobozi Zoltán és a nehézsúlyú Aubéli Ottó megnyerte kategóriáját, a 74 kilóban Gyurasits Csaba, a kilencvenhatosoknál pedig Farkas Zoltán második lett, míg a 66 kilós Szabó Gergô és a 84 kilogrammos Kiss Gergô a dobogó harmadik fokára állhattak, a 13 országot érintô csapatversenyben a mieink az irániakat megelôzve diadalmaskodtak.
S ezzel még nem ért véget Komáromi délelőtti vesszőfutása, hiszen Kiss Balázs is sokkoló körülmények között csatlakozott a lelátóra száműzött kvartetthez. A csapat újonca a finn Mäntylävel csatázott a csoportelsőségért, s a derbi a 84 kilós junior Európa-bajnok szája íze szerint indult, hiszen hamarjában berogyasztotta ellenfelét, megnyugtató előnyt szerezve ezzel. Úgy tűnt, zsebben a meccs, ám 3:50 percnél Kiss – ki tudja, miért – elindított egy csípődobást, amelyet az északi egyből megkontrázott. A felek elestek, fájdalom, Kiss került alulra, ráadásul egyből hídba. Mäntylä nem is hagyta ki a ziccert, s betusolta a zuglóit. Két nappal ezelőtt még a remek sorsolásról, soha nem látott esélyekről beszélt mindenki, erre mindössze ketten élték túl a csoportmeccseket. Deák Bárdos Mihály ugyanis természetesen csatlakozott Oláhhoz, a két évvel ezelőtti isztambuli Eb győztese szinte meg sem izzadt a tőle láthatóan igencsak tartó lett Gedzjuns ellen, így a délutáni programban a legkisebbek és a legnagyobbak vetélkedését figyelte árgus szemekkel a magyar drukkerhad. Elsőként a BVSC-s lépett színre, mumusa, a fehérorosz Radkevics partnereként. A felek korábban kétszer találkoztak, Oláh mindannyiszor három pontot szorgoskodott össze, ám a szláv a 2001-es isztambuli Eb-n – melyet meg is nyert – tízzel, míg a tavalyi moszkvai vb-n hattal válaszolt, ráadásul 3:3-ig mindannyiszor együtt haladtak. Most sem történt másként. A zuglói lerohant riválisát, aki kimenekült a szőnyegről – intés plusz egy pontért. Sajnos, a parter hamar visszaszállt Oláhra, aki kétszer is idő előtt indított, s a szerepcserét ki is használta a belorusz: kedvenc akcióját, a fejlefogást ugyan elsőre megkontrázta a magyar, ám ezután jó néhány sikeres fogás következett, így a szünetre lényegében el is dőlt a csata, hiszen a fehérorosz tíz ponttal bírt – három ellenében, mely a hat perc végére ugyan négyre nőtt, ám ez is kevés volt az üdvösséghez. "Egyszerűen nem hiszem el – dühöngött Oláh –, egy fogása van, de azt mindig megeszem. Tudom, mit fog csinálni, ennek ellenére megcsinálja. A parterről ne is beszéljünk” – tette hozzá szomorúan, s az sem vigasztalta, hogy végül hatodik helyen, azaz pontszerzőként zárt. Az aranyért harcolhat viszont a vasárnapi helyosztókon Deák Bárdos. A háromszoros vb-ezüstérmes a dobogó tetejére vezető út következő lépéseként – az elődöntőért – régi riválisát, a fehérorosz Debelkát gyűrte hatalmas csatában, bár ezúttal igazából saját magának köszönheti, hogy a kelleténél jobban megizzadt. Alig egy perc telt el a negyeddöntőből, amikor az angyalföldi a magyar tábor teljes megrökönyödésére le akarta szaltózni riválisát. Az akció meglehetősen rosszul sült el, lazán magára rántotta az ellent, és a bírák be is nyomták a két pontot – oda. A következő öt percre viszont Debelka élete végéig emlékezni fog. Deák Bárdos – iszonyatos fejelések közepette – ment előre, a szünet előtt egy billentéssel egalizált, majd a második félidőben széthajrázta a fehéroroszt, aki végül megadta magát, és kimenekült a szőnyegről, újabb ponthoz juttatva a hatalmas magyart. Mint utóbb kiderült, ez az egység az elődöntőt jelentette. Ahol egy újabb ismerős, az isztambuli fináléról kevés szép emléket őrző török Bakir várt rá. A Boszporusz partján Deák Bárdos csak hosszabbítás után tudta legyűrni ellenfelét, ám Nándorfehérváron ismét totális vereséget szenvedett a török: mire az ellenfél feleszmélt, az angyalföldi már három pontttal meglógott előle – előbb egy szenzációs pörgetés ért két pontot a bíráknál, akik nem sokkal később Bakir meneküléséért tovább hízlalták a differenciát. A második három perc ezután már csak formalitás maradt, a magyarnak még arra is volt mersze, hogy esetleges finálébeli riválisát kutatva át-átpillantson a másik szőnyegre, ahol némi meglepetésre a finn Ahokas tusolta a görög Kuciubaszt – az eredmény igazán a mieink szája íze szerint alakult. Vasárnap délután a nehézsúlyúaknál tehát finnugor finálét tartanak – ez lesz egyébként világversenyen sorozatban az ötödik aranycsata, melyben Deák Bárdos megméreti magát. Az elődöntőt követően erre még a súlycsoport egykori királya, az orosz Alekszandr Karelin is elismerően bólintott…